Egy friss felmérés szerint az új technológiáknak (megfigyelési eszközök, robotok, mesterséges intelligenciát használó szoftverek) való kitettség a munkahelyen jelentős hatással van az emberek életminőségére.

Az Institute for the Future of Work nevű szervezet több mint 6 ezer embert kérdezett meg a témáról, a Guardian ismertetése szerint ennek alapján arra a következtetésre jutottak a tanulmány szerzői, hogy minél nagyobb volt a kitettség, az alkalmazottak annál rosszabb életminőségre panaszkodtak.

Ezzel szemben a régebbi információs és a kommunikációs technológiák mint például a laptopok, a táblagépek vagy a chatprogramok sokkal kevésbé voltak negatív hatással a jóllétre.

A szerzők megjegyezték, hogy nem vizsgálták közvetlenül az okokat, azonban megállapításaik egybevágnak korábbi kutatásokkal, amelyek szerint ezek a technológiák súlyosbíthatják a munkahelyi bizonytalanságot, a munkateher fokozódását, monotonná és értelmetlenné tehetik a munkát, valamint a munkavállalók úgy érezhetik, hogy elveszítik a kontrollt és autonómiát.

Magdalena Soffia, a tanulmány vezető szerzője szerint nem feltétlenül maguk a technológiák jelentik a problémát, hanem az alkalmazásuk módja.

Ezek az eredmények mindannyiunkat aggodalomra késztetnek. Azt mutatják, hogy erőteljes új szabályozás nélkül a mesterséges intelligencia sokak számára nyomasztó és egészségtelen hellyé teheti a munka világát

 – mondta a felmérés megállapításairól Mary Towers, az egyik legnagyobb brit szakszervezeti szövetség mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetője.

A Goldman Sachs közgazdászai tavaly azt jelezték előre, hogy 2030-ra világszerte 300 millió munkahely szűnhet meg a generatív mesterséges intelligencia kifejlesztésének eredményeként, rengeteg szerepkör pedig gyökeresen átalakul.

 

Óvatosan kritizálja a csak lézengő, bambuló fiatal kollégát, jó eséllyel küzd kiégéssel

Egyre több tanulmány és kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy sok fiatal – akár pályakezdő – szembesül a kiégés problémájával. Ez többek között a megnövekedett stressz, az információdömping és a túl sok vállalt kompromisszumnak is az eredménye az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint. Egyrészt a szülőknek, másrészt a cégvezetőnek is a felelőssége, ha ez kialakul. Nem jellemző azonban, hogy a magyar vállalatok foglalkozzanak ennek a kezelésével.