Jelentősen megnőtt az elektromos járművek iránti kereslet, és az ércfém iránti kereslet is az egekbe szökött a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vállalások miatt. 2030-ra ugyanis az újonnan forgalomba állított autók 60 százalékát lítium-ion akkumulátorokkal fog működni. Ennek ellenére az elektromos autók gyártása – egész pontosan annak 89 százaléka – Kelet-Ázsiában történik.

Sean Sargent, a finomítóért felelős Green Lithium vezérigazgatója szerint 2030-ra körülbelül 800 ezer tonna akkumulátorra lesz szükség az élénkülő piac miatt. Az Euronews példaként említi, hogy egy Tesla S-Model 12 kilogramm lítiumot használ.

A finomító várhatóan 2027-től üzemel és évi 50 ezer tonna akkumulátorhoz használt lítiumot állíthat elő – állítja a vállalat.

Hozzáteszi, hogy a teeside-i üzem Nyugat-Ausztráliából importálja a szpodumén nevű ásványt, amiből kivonják a lítiumot és finomítják olyan vegyi anyaggá, melyet akkumulátorokban lehet felhasználni. A cég a finomítás karbonlábnyomát alacsony energiafelhasználású procedúrákkal tervezi csökkenteni, a hagyományos finomítókhoz képest 80 százalékkal.

Magyarország akkumulátorgyár nagyhatalom szeretne lenni

Habár a magyar gazdaságnak nem származik előnye belőle, és a helyi adottságok sem jók hozzá, mégis úgy gondolja a kormány, hogy az ellátási lánc minden elemének működnie kell nálunk - beleértve a lítiumkitermelést is. A törekvések azonban így sem zökkenőmentesek: Fóton például a tervek ellenére nem épül meg a BYD kínai elektromosautó-gyártó akkumulátorgyára, a CATL pedig a vártnál kisebbre tervezi debreceni létesítményét - utóbbi projekt erős tiltakozást váltott ki a helyiekből.