A charity shopok, vagyis adományboltok eredetileg az 1940-es években jelentek meg Nagy-Britanniában. A magyar fordítás talán kicsit szerencsétlen, mert nem hangzik túl jól, hogy valaki adományokkal üzletel, pedig ennek a ma Magyarországon még szinte ismeretlen kereskedelmi formának több jelentős gazdasági, társadalmi és szociális előnye is van − mondta lapunknak Sáhy Gábor, aki azóta három barátjával négy boltot is nyitott, ezeket Adományháló néven összefűzte, most pedig egy új jótékonysági márka, a Cseriti megismertetésén dolgozik. Az ötletet egy négy évvel ezelőtt, San Diegóban látott adományhálózat árverése adta. Az alapító elkezdett utánajárni, hogyan is működik az az üzleti modell, ami ekkora, nyüzsgő tömeget és megszámlálhatatlan fajta, döntően használt cikket vonz egy helyre, miközben segíti a rászorulókat és nem mellesleg fantasztikus hangulatot teremt.

Nem jótékonyság!

Az első bolt 2011 áprilisában a III. kerületi Perc utcában nyílt meg, azóta további három követte Budapesten és vonzáskörzetében (Pilisvörösváron). Az adományok 98 százaléka magánszemélyektől származik. Nem hiszem, hogy van olyan ember, akinek a háztartásában ne lennének fölösleges, évek óta nem használt dolgok. Mi ezeket hasznosítjuk újra. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy összekeverhetőek lennénk egy lomtalanító vállalkozással. Olyan minőségű és állapotú ruhákra, gépekre, híradás-technikai cikkekre, sporteszközökre, bútorokra van szükségünk, amiért az adományozó maga is szívesen adna pénzt, ha szüksége volna rá − magyarázza Sáhy Gábor. A Cseriti munkatársai a nagy és nehéz adományokért házhoz is kimennek, ami unikumnak számít. Élelmiszereket, vegyszereket, jövedéki termékeket viszont nem árusítanak.
Bár akadnak még, akik bizonytalanul álldogálnak az adománybolt ajtaja előtt, nem tudván, hogy bemehetnek-e, egyre több a cseritis törzsvásárló. Vannak hetente, kéthetente, de akár napi rendszerességgel visszatérők is. Tisztítjuk, válogatjuk az adományokat, és kisebb javításokat is végzünk. A kínálat teljesen esetleges, és boltonként is igencsak eltérő. Valójában nem is több vásárlóra, hanem kiszámíthatóbb adományozókra lenne szükségünk, elsősorban a vállalati szektorból − mondja Sáhy Gábor.

Hibrid modell

Tulajdonképpen egy olyan társadalmi bázis épül ki, amelynek tagjai a jövőben remélhetőleg vevőként és adományozóként is használják majd a Cseriti boltok kínálta lehetőségeket. "Szeretnénk megismertetni az emberekkel − és köztük elsősorban a 16−45 év közötti fiatalabb generációval, hiszen hosszú távon ők alakítják egy társadalom gondolkodásmódját − ezt a kicsit civil, kicsit szociális, kicsit gazdasági hibrid modellt. Az adományboltok működése kiemelt környezetvédelmi haszonnal jár, hiszen a felesleges árucikkek nem a kukákban végzik, hanem ahhoz kerülnek, akinek szüksége van rá. Ehhez kapcsolódik a társadalmi-szociális haszon, hiszen a rászorulók − vagy bárki, aki betér a boltba − a használt piaci árnál kevesebbért juthat hozzá ruhákhoz vagy éppen bútorokhoz.

Épül a háttér

Nem szabad megfeledkezni a foglalkoztatás terén jelentkező pozitív hatásról sem: a Cseriti több boltvezetőjét a Start kártyaprogram segítségével alkalmaztuk, azaz hátrányos munkaerő-piaci csoporthoz tartozik. Idős, mozgáskorlátozott vagy éppen kismama lévén máshol nemigen vagy csak nehezen talált volna munkát − mondja Sáhy Gábor. A Cseriti hálózat a közfoglalkoztatásba is szívesen bekapcsolódna, sőt a tervek szerint hamarosan az érettségihez kötelező 50 órányi önkéntes munkát is eltölthetnék a diákok a boltokban.

A Cseriti jótékonysági márkája először idén február közepén a HBLF XII. Pénzügyi Csúcstalálkozóján mutatkozott be. Célja, hogy a közösségi összefogás, a társadalmi felelősségvállalás szimbólumává váljon, középpontba állítva a tárgyadományokat nonprofit modellben árusító adományboltok hálózatát.

Az Erste good.bee alapítvány szakmai támogatóként az elsők között kötelezte el magát a márka mellett. A szervezet több mint tízezer civil szervezetet vizsgált, közülük jelenleg néhány tucattal − köztük a Cseritivel − dolgoznak együtt, segítséget nyújtva többek között az üzleti tervek, a finanszírozási modellek kidolgozásában.