A brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy a két cég nem szoros versenytársa egymásnak, és a világpiacon a tranzakciót követően is kellő számú szereplő marad, hogy az egészséges piaci verseny fennmaradjon.

A bizottság a mobil hálózati eszközök és a hálózati hozzáférést biztosító felszerelések piacát vette górcső alá, és arra jutott, hogy bár egyes területeken a felvásárlást követően az új cégnek akár harminc százalék feletti részesedése is lehet a piacon, a Nokia és az Alcatel-Lucent tevékenysége közötti átfedés elég korlátozott.

A Nokia jelenléte az Európai Gazdasági Térség területén erőteljes, ahol az Alcatel-Lucent kis szereplő, ez utóbbi pedig Észak-Amerikában van inkább jelen, ahol a Nokia piaci szerepe korlátozott - állapította meg az Európai Bizottság, kiemelve, hogy a felvásárlás nem korlátozná az új vagy kisebb szereplők piacra lépését sem.

A Nokia tavaly adta el teljes mobiltelefon-üzletágát a Microsoftnak. Az Alcatel-Lucent felvásárlásával a Nokia a felhőszolgáltatások és az egymással összekapcsolt hétköznapi eszközök, az úgynevezett dolgok internete (Internet of Things, IoT) terén kerülhet erőteljesebb piaci pozícióba.

A két cég együttes bevétele tavaly 27 milliárd dollár volt, piaci értékük összesen körülbelül 40 milliárd dollár. A felvásárlási ajánlat értelmében a finn távközlési cég kizárólag részvényekkel fizet versenytársáért, körülbelül 16,6 milliárd dollár értékben. Az összeolvadást követően a Nokia a világ második legnagyobb cége lehet a távközlési eszközök piacán. Mind a finn, mind a francia vállalat célja a felvásárlással az, hogy sikeresebben állják a versenyt európai és ázsiai versenytársaikkal, a svéd Ericssonnal, a kínai Huawei-jel és ZTE-vel, vagy a koreai Samsunggal.