Az Európai Bizottság után az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága is azt javasolja az unió legfelsőbb döntéshozó szerveinek, hogy léptessék életbe a balkáni országokkal kötött vízumszerződés biztonsági záradékát, amely lehetővé teszi a vízummentesség ideiglenes felfüggesztését. Mindkét testület a menedékjogot kérők számának jelentős, hirtelen megugrásával indokolja álláspontját. A szabályok értelmében egy évre vagy, ha szükséges, még ennél is hosszabb időre lehet újra bevezetni a vízumkényszert, amely érintené a szerbiai Vajdaságban élő magyar kisebbség tagjait is.

Macedónia, Montenegró és Szerbia esetén 2009 decemberében függesztették fel a vízumkényszert, Albánia, illetve Bosznia és Hercegovina polgárai 2010 decemberétől léphetnek be az EU területére külön egyedi engedély nélkül. Nem sokkal a szabályok enyhítése után sok család és fiatal férfi kért menedékjogot az EU-ban. Főként Szerbiából és Montenegróból jöttek. A könnyítés előtt Macedóniából 940-en, Szerbiából 5000-en éltek ezzel a lehetőséggel, ami 7550-re és 17 715-re ugrott 2010-ben, majd 2011-ben kissé csökkent, tavaly pedig ismét nőtt.

Németország még vonzóbb lett

Az EU-ban 2011-ben összesen 300 ezren kértek menedékjogot a világ minden tájáról. Az öt balkáni országból 2012-ben 41,5 ezren érkeztek, igaz, ez az összesítés nem tartalmazza az összes tagország adatát. A tavalyi növekedést felgyorsította, hogy Németországban megemelték a menedéket kérők juttatásait. Egy fogadóállomáson élő négytagú család havonta 120 euró helyett 420-at kaphat, míg egy önmagát ellátó család 780 helyett 1150 eurót.

Ez Németországba vonzott sok szerbet - a Balkán kutatásával foglalkozó brüsszeli kutatóintézet szerint egyedül a német intézkedés tehető felelőssé a menedékjogot kérők számának megugrásáért. Az EB és a parlamenti bizottság javaslata az Európai Parlament elé kerül, amely az uniós tagországokkal folytatott egyeztetés alapján dönt a vízumkényszer visszaállításáról.