A Nemzetközi Valtaalap (IMF) legfrissebb Költségvetési monitor (Fiscal Monitor) című kiadványa megállapítja, hogy jelentős lépések történtek a költségvetési hiányok lefaragásában: a vizsgált országok mintegy felének a válság előtti szinten, vagy az alatt lesz a deficitszintje a következő évben. A pénzügyi egyenlegekben történt javulás a fejlett gazdaságokban a legjelentősebb - ahol a pénzügyi sokk is nagyobb volt -, őket a feltörekvők, majd pedig a fejlődők követik.

Az IMF jelentése szerint a GDP arányos hiányok a feltörekvő gazdaságokban már korán tetőztek, a fejletteknél viszont 2014-15-nél hamarabb nem várható stabilizálódás. A lassabb konszolidáció a Valutaalap szakértői szerint a sokkok mértékének és a lanyha növekedésnek tudható be, de néhány esetben hozzájárulnak a magas kamatok is, amelyekre a döntéshozatali bizonytalanság és a bankrendszer törékenysége volt negatív hatással. Az IMF legfrissebb jelentésében rámutat: több fejlett gazdaságban a konszolidációs erőfeszítéseknek több éven át fenn kell maradnia, ahhoz, hogy a adósságrátát a válság előtti szintre lehessen mérsékelni.

Kapcsolódó

Jelentős kockázat marad a pénzügyi sérülékenység

Az államháztartások fenntarthatóbbá tétele felé tett jelentős előrelépések ellenére a pénzügyi sérülékenység továbbra is jelentős kockázatot jelent. Az államadósságok újrafinanszírozási igénye ugyanis még mindig nagyon magas, ami a gazdaságokat a pénzpiacok szeszélyének teszi ki. Részben a jegybankok által a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott bőséges likviditás miatt az államadósságban való piaci részesedés jelentősen megugrott, ami viszont a fizetőképesség iránti aggodalmak miatt néhány eurózónás tagállam esetében továbbra is nagy kockázatot hordoz. Az üdvös piaci reakcióknak a feltétele ugyanis a folytatódó pénzügyi kiigazítás és a kedvező növekedési környezet.

A gyengülő gazdasági növekedés és a folytatódó globális bizonytalanságok miatt viszont a pénzügyi kiigazítások mind gazdaságilag, mind politikailag nehezen fenntarthatóak. Egyre nagyobbak a világgazdsági növekedést fenyegető kockázatok, a döntéshozók mozgástere pedig ismételten leszűkül, ami egyszerre követeli meg tőlük a közpénzügyek erősítését, és a még mindig törékeny gazdasági növekedéstől való jelentős forráselvonás kerülését.

Nagy kiigazítás tartósan

Az IMF szakemberei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy mind a kiadási, mind a bevételi oldalt érintő intézkedések jelentős hatással vannak a foglalkoztatásra és a társadalmi méltányosságra, amelyeket figyelembe kell venni egy nagy konszolidációs csomag fenntartható kivitelezésekor. Az adórendszer megfelelő mértékű progresszivitása és a szociális juttatásokhoz való hozzáférés szükségszerű a jelentős megszorítások bevezetésének negatív társadalmi hatásainak mérséklése érdekében - hangsúlyozza az IMF-jelentés. A strukturáils reformok viszont továbbra is kulcsfontosságú elemei a növekedési és foglalkoztatási kilátások javításának.

A Valutaalap szakemberei viszont felhívják a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló finanszírozási keretek között, a kiigazítás ütemének összhangban kell állnia az adott gazdaság állapotával. A várakozásoktól elmaradó gazdasági növekedés esetén az elsődleges védelmet a monetáris politikának és az automatikus pénzügyi stabilizátorok alkalmazásának kellene adnia. Amennyiben viszont a gazdasági növekedés jelentősen elmarad a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) előrejelzéseitől, a mozgástérrel még rendelkező országoknak lassítaniuk kellene a 2013-ra és azon túl tervezett kiigazításaik ütemét. A rövid távú óvatosság azonban nem adhat okot a közép távon szüksgéges, szilárdabb alapokra helyezett államháztartási kiigazítások lassítására vagy elhalasztására, miután ez továbbra is kulcsfontosságú követelménye a növekedésnek - figyelmeztet az IMF. Ugyanakkor hozzáteszik: még a fiskális szempontból relatíve kényelmes helyzetben lévő országok számára is szükséges egy megfelelő puffer fenntartása, hogy a jövőbeli sokkhatásokat kezelni tudják.

 

Komoly gondok a két legnagyobb fejlett gazdaságban

A deficit szinte minden fejlett gazdaságban a gyenge növekedés ellenére 2012-ben és 2013-ban is - várhatóan átlagosan körülbelül a GDP 1 százalékával, azaz a korábbi előrejelzéssel nagyjából összhangban - mérséklődik. Az átlag azonban nagy eltéréseket takar, miután a nagyobb piaci nyomásnak kitett országok nagyobb hiánycsökkentéseket hajtanak végre. A Valutaalap szakértői szerint a két legnagyobb fejlett gazdaságban a költségvetési egyensúlytalanság továbbra is komoly gondot jelent a költségvetési hiány fenntartható pályára állítását célzó világos intézkedések hiánya miatt.
Az USA-ban a hiány a GDP több mint 4 százalékával esik, amennyiben a Bush-kormányzat által bevezetett adókedvezmények kifutnak és az automatikus hiánycsökkentési mechanizmus hatályba lép. Még ennél is nagyobb kiigazításra lenne szükség, ha a szövetségi költségvetés plafonját nem emelték volna meg időben. Az IMF előrejelzésében szereplő adatok azzal a szcenárióval számol, hogy politikai kompromisszum születik az úgynevezett fiskális szakadék (fiscal cliff) elkerülése érdekében és az államháztartási hiány évente a GDP 1,5 százalékával csökken idén és jövőre.
Japán esetében a költségvetési hiány 2013-ban várhatóan a GDP mintegy 1 százalékával mérséklődhet, miután a földrengéshez kapcsolódó kiadások is csökkennek. Az IMF csekély esélyét látja annak, hogy egy olyan politikai patthelyzet alakuljon ki, amely az idei év költségvetésének elfogadásának csúszását okozná. A fogyasztási adó 10 százalékra történő fokozatos emelését már elfogadták augusztusban, az első, 8 százalékra történő emelés 2014-ben várható. Ez azonban nem elégséges ahhoz, hogy a japán adósság csökkenő pályára álljon.
Németországban a pénzügyi kiigazítás lassulni fog az IMF szerint az elkövetkező években. A 2011-es évben nyújtott jó gazdasági teljesítménynek köszönhetően a költségvetési egyenleg továbbra is összhangban marad a strukturális hiányplafont meghatározó, alkotmányban is rögzített rendelkezéssel.
Franciaországban a döntéshozók elkötelezettek az államháztartási hiány több mint 2 százalékos GDP arányos csökkentése mellett a következő két évben, az ehhez szükséges konkrét intézkedések viszont még nem ismerttek. A francia kormány elsősorban bevételnövelő intézkedésekre kíván támaszkodni annak reményében, hogy a rövid távú keresletre gyakorolt negatív hatásokat elkerülje, és utána 2014-től további kiadáscsökkentéseket vezessen be a potenciális növekedés középtávú támogatása céljából.
Spanyolországban 2012-ben és 2013-ban a GDP mintegy 4 százalékára rúgó kiigazítást hajtanak végre részben indirekt adók emelésével (pl. áfa), a közalkalmazotti fizetések és a munkanélküli juttatások csökkentésével. Létrehoztak egy spediális alapot a helyi kormányzatok adósságkezelésére, az EFSF-en keresztüli finanszírozás pedig a bankok feltőkésítését segítik. Mindezek ellenére a 2012-es első féléves előzetes adatok a fiskális konszolidációban csak kis előrelépést mutatnak. Bár a jelentősebb fiskális intézkedések a második félévben lépnek hatályba, az IMF szerint nőtt annak a kockázata, hogy az ibériai ország nem tudja teljesíteni a 6,3 százalékos GDP arányos hiánycélt.
Görögországban a vártnál nagyobb recesszió és a fiskális intézkedések végrehajtásának csúszása várható, ami ismételten nehezíti az ambiciózus deficitcsökkentési cél elérését