Közel egy évvel ezelőtt zárult le az üzbég Ipoteka OTP Bank általi felvásárlása. A pénzintézet tavaly júniusban az Üzbég Gazdasági és Pénzügyminisztérium tulajdonában lévő részvények 75 százalékát vásárolta meg, a fennmaradó 25 százalék két év múlva, 2026-ban kerül kiegyenlítésre.

Rendkívül izgalmas terület gazdasági és még inkább bankszektori tekintetben az üzbég piac, ugyanis a gazdasági függetlenedés csak 2017-ben kezdődött el, és továbbra is van bőven teendő. A tranzakció azonban egyértelműen új fejezetet nyitott az OTP történetében, hiszen a csoportnak Üzbegisztán az első közép-ázsiai ország, ahol megkezdte működését.

Egy éve zajlik a folyamatok átalakítása, valamint az új működési rendszer kidolgozása, ami nem véletlenül vett – és vesz – igénybe ilyen sok időt: az Ipoteka leányvállalatnak ugyanis meg kell felelnie a bankcsoport központi elvárásainak, amelyek korábban közel sem voltak összhangban.

Uralkodó állami dominancia

Üzbegisztán pénzügyi szektorát még napjainkban is az állami tulajdonban lévő nagybankok uralják, annak ellenére, hogy a nyitás óta egyértelmű szükség mutatkozik egy szélesebb pénzintézeti kínálatra. Érdekes egyébként, hogy a hitelezési szektort szinte teljes egészében a hagyományos bankok uralják, nem jellemzőek az egyéb hitelintézetek – még a fogyasztási hitelek esetében sem.

Az állami tulajdon jelenleg 67 százalékon áll, az üzbég gazdaság- és pénzügyminiszter-helyettes, Norkulov Ilkhom elmondta: 40 százalékra szeretnék csökkenteni a részesedést.

„Nekünk az sem lenne probléma, ha 20 százalék alá menne az állami tulajdonrész” – húzta alá.

Az állami tulajdonú banki szereplőkre az is jellemző, hogy kifejezetten egy-egy területre, például az agrárszektorra specializálódnak – ezen pedig változtatni szeretnének mind a helyi üzleti szereplők, mind az üzbég állam, akik inkább elindulnának az „univerzális banki működés” irányába.  

A lakossági szektorban a normál pénzintézetek mellett egyre többen használják a fintech alkalmazásokat, ráadásul ezek többsége helyi tulajdon és fejlesztés.

A hazai '90-es évek

Az üzbég bankszektor átalakulását megfeleltethetjük az 1980-as és '90-es években végbe ment magyar bankrendszer újragondolásával. Hasonló folyamatok zajlanak, a különbség csak 40-45 év, illetve az eszköztár átalakulása. Ma már nem a fiók- és atm-hálózat bővítése a legfontosabb szempont, sokkal inkább az internetbanki felületek és mobilapplikációk.

Ipoteka bankfiók Üzbegisztán fővárosában, Taskentben
Ipoteka bankfiók Üzbegisztán fővárosában, Taskentben
Kép: Economx, Horváth Balázs

Összehasonlításként érdekes behozni a magyar adatokat is, nálunk ugyanis az idősebb generációk jelentős részének még mindig fontos az atm-ek száma és/vagy azok lakóhelytől való megközelíthetősége.

Az Ipoteka alkalmazásában a legfontosabb szolgáltatások elérhetők, hasonlóan az itthon már jól megszokott banki ügyintézési módszerekhez. A folyószámlával és betéttel kapcsolatos ügyeink mellett hitelt is könnyen vehetünk fel, ennek a maximuma az online platformokon általában 2 500 dollár, azaz körülbelül 900 ezer forintnak felel meg.

A technológiai fejlődés sokkal felgyorsultabban zajlik, mint az a magyarországi rendszerváltáskor történt, ez a bankokban is egyértelműen megmutatkozik. Ugyanakkor van még egy ennél is jobban szemléltető példa: a Taskentből Szamarkandba közlekedő gyorsvonat akár 250 km/h-val is tud közlekedni, mi Magyarországon annak is örülünk, ha az InterCity 100-150 km/h-val halad.

A gazdasági liberalizáció hatására még csak az utóbbi időszakban indult be a fogyasztói társadalom kialakulása. Ez megmutatkozik például abban, hogy jelentősen megugrott a külföldről behozott áruknak a száma:

  • például a helyi gyártású fehér Chevroleteken kívül most már BYD, Mercedes és Toyota autókkal is találkoztunk a kétszer 4-5 sávos üzbég utakon;
  • az ottlétünkkor két hete nyílt meg a főváros első bevásárlóközpontja, az imponzáns környezetben elhelyezkedő Tashkent City Mall, ahol olyan multinacionális üzletek is megtalálhatók, mint az Apple, a Nike, a Bershka vagy épp a BYD.
Thaskent City Park
Thaskent City Park
Kép: Economx, Horváth Balázs

Az OTP szinte tökéletes időpontban lépett a piacra, a fogyasztói társadalom ugyanis éppen kialakulóban van az üzbégeknél, a vonzó külföldi termékek pedig sokszor nem olcsók, tehát kölcsönpénzre van szüksége az embereknek. A bankszektor teljes állományán belül 2023-ra öt év alatt megduplázódott a lakossági hitelek aránya, tavaly év végén 32 százalékon állt a mutató.

Egyre élesebb a verseny a pénzintézetek között is, a növekedés azonban egyelőre főleg a személyi hiteleknél és az autókölcsönöknél látszik. A piaci verseny a bankok reklámjain keresztül is megjelenik: buszmegállók, led videófalak, tévék képernyőjén és egy-egy nyomtatott plakát formájában.

Kapcsolódó

Fiatal társadalom és készpénz?

Annak ellenére, hogy a lakosság közel kétharmada 30 év alatti, a készpénzhasználat jelentős. A statisztikák és a szakmai úton szerzett tapasztalataink alapján is a fizikai pénzt választja a helyiek túlnyomó része.

A fejlődést nagyban akadályozza, hogy magas a hivatalos munkanélküliségi ráta (30 százalék feletti), ugyanakkor ennek a populációnak a túlnyomó része is dolgozik, csak „informális” módon, azaz bejelentés és bankszámlára történő utalás nélkül.

A készpénzhasználathoz való ragaszkodás sem véletlen, egyértelmű következménye az ország autokrata vezetésének és a korrupciónak, de az is hozzájárul a magas készpénzforgalomhoz, hogy a lakosság felének nincs semmilyen hivatalos jövedelme. Utóbbiról maga az üzbég gazdaság- és pénzügyminiszter tájékoztatott minket.

Magyar pénztárcával kedvező

Az árakat figyelve is érdekes tendenciákat láthatunk. Egyes élelmiszereket akár feleannyiért is megvásárolhatunk Üzbegisztánban a magyar árakhoz képest.

Üzbég szom
Üzbég szom
Kép: Economx, Horváth Balázs

Például egy 2,25 literes Coca-Cola mindössze 400 forintba kerül, egy fél literes 200 forintba, egy literes Pepsi 240 forintba, egy kilogramm csirkemell 1 100 forintba, egy liter tej 300 forintba kerül.

Vannak egyébként olyan termékek, amiket azonos áron vagy akár drágábban tudunk megvásárolni, de a legtöbb dologért lényegesebben kevesebbet kérnek el. Utóbbiból kiugróak voltak az üdítőitalok, átlagosan feleannyiba kerülnek Üzbegisztánba, mint itthon.

Ezért vett Üzbegisztánban bankot az OTP

2023-ban az egyetlen veszteséges tag az OTP Csoportban az üzbég Ipoteka volt, a nagy veszteség pedig annak volt köszönhető, hogy a vállalati hitelekhez kapcsolódóan nagyobb leírásokat kellett eszközölnie a pénzintézetnek.

Lakossági szinten egész biztos, hogy jól járt az OTP az Ipotekával ugyanis az ügyfelek rengeteg tranzakciót bonyolítanak le, szinte a teljes fizetésüket leveszik a számláról és gyakran átváltják dollárra, ugyanis az országban egyre több helyen elfogadják azt is fizetőeszközként. A szektor növekedésének nincs semmi akadálya, maximum a betétállomány megugrásának hiánya.

A vállalati szegmensben sokkal nagyobb problémák vannak, ugyanis a korábbi feltételek alapján értékesítettek konstrukciókat. Az Ipotekának itt lesz a legtöbb feladata, ismertették a pénzintézet munkatársai.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója korábban emlékeztetett, hogy az országban végrehajtott politikai és gazdasági reformok példaértékű elköteleződést mutatnak egy egyre nyitottabb, versenyalapú piacgazdaság kialakításának irányába.

A kintlétünkkor folytatott sajtóbeszélgetések alapján egyértelműen látszik, hogy az Ipoteka magánkézbe kerülése az üzbég bankpiac liberalizációját fellendítette, valamint feltételezhetően az OTP is tud majd osztalékot kivenni a vállalatból.

Erre azonban még várni kell egy ideig, ha viszont sikerül, úgy néz ki, hogy nagy nyereségre tehetnek szert az OTP Csoportnál, ugyanis egy hasonló folyamatot keresztül vittek 3-4 évtizeddel ezelőtt a magyar piacon.