Ezt az államfő a hétvégén az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy aláírja-e az új oktatási törvényt vagy visszaküldi a kijevi parlamentnek átdolgozásra. Porosenko ugyanakkor kiemelte, hogy még nem kapta meg a törvényhozástól az elfogadott jogszabályt.

A szeptember 5-én megszavazott oktatási törvény több országban - köztük Magyarországon - váltott ki tiltakozásokat, de belföldön is akadtak bírálói, köztük Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója - írja az MTI. Ukrajnai magyar szervezetek arra kérték az államfőt, hogy vétózza meg a jogszabályt. A kijevi parlamenti pártok közül a Viktor Janukovics Oroszországba menekült volt ukrán elnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselői kérték Porosenkót, hogy ne írja alá a törvényt.

Kapcsolódó

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter viszont az utóbbi napokban tett több sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az államfő aláírja majd a jogszabályt a parlament által jóváhagyott tartalmával.

Erről lenne szó

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a hétvégén Kijevben tartott Jaltai Európai Stratégia (YES) elnevezésű nemzetközi fórumon a kulisszák mögött nyilatkozva újságíróknak megismételte, hogy Ukrajna ki akarja terjeszteni az ukrán nyelv oktatását a gyermekek számára, ezzel együtt nem akarja megfosztani a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvükön történő oktatástól.

"Amit javasolunk, az természetesen az oktatás megőrzése a nemzeti kisebbségek nyelvén, ez nemzetközi kötelezettségünk. Biztosítanunk kell viszont, hogy állampolgáraink tökéletesen elsajátítsák az ukrán nyelvet, hogy legyen jövőjük itt, Ukrajnában. Ez nagyon egyszerű: az ukrán nyelv oktatása tekintetében hozzá akarunk tenni, és nem elvenni a nemzetiségi nyelvek oktatásából" - hangoztatta a kijevi diplomácia vezetője. Megerősítette, hogy kész folytatni az oktatási törvénnyel kapcsolatosan felvetődő kérdések megvitatását azokkal az országokkal, amelyekben még kételyek vannak az új jogszabálynak a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó rendelkezéseit illetően.

Ezt szavazták meg a parlamentben

Az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. A tantárgyaknak a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatása - az ukrán nyelv tanítása mellett - csak az első négy osztályban maradna meg, az is csupán az önkormányzati - vagyis nem állami - fenntartású tanintézetekben, azokban is csak külön osztályokban vagy csoportokban. Az 5. osztálytól felfelé már - az anyanyelvi tárgyak kivételével - a tantárgyakat ukránul oktatnák.

(A kép forrása: Pixabay.com)