A megállapodás értelmében a munkavállalók évente 24 órával, három munkanappal többet dolgoznak változatlan bérért, egy évre befagyasztják a béreket, a közszférában 2019-ig egyharmadával csökkentik a szabadsággal összefüggő juttatásokat, és emelik a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását.

Cserébe a kormány megígérte, hogy 2017-ben 515 millió eurós adócsökkentő programot léptet életbe, amennyiben a szervezett dolgozók 90 százaléka elfogadja az egyezséget. Ezt a küszöböt vasárnap lépték át, amikor az informatikai dolgozók szakszervezete csatlakozott a megállapodáshoz.

Juha Sipilä miniszterelnök korábban azt mondta: a program elősegíti, hogy 2019-ig 110 ezer új munkahelyet teremtsenek és a jelenlegi 68,5 százalékról 72 százalékra növeljék a foglalkoztatottságot.

A balsors tépi a gazdaságot

A finn gazdaság háromévi recesszió után tavaly indult növekedésnek, a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal bővült. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a kulcsfontosságú orosz piac zsugorodása, a hajdani zászlóshajó Nokia leépülése és a papírpiaci kereslet visszaesése a digitális technikák elterjedése nyomán.

A kormány korábbi becslése szerint a munkaköltségek terén Finnország versenyképessége 15 százalékkal rosszabb, mint Németországé vagy Svédországé. Egyes elemzések azt mutatják, hogy a finn export versenyképessége 2007 óta 10-20 százalékkal romlott az eurózónabeli versenytársakhoz képest, mert a gazdaság gyenge teljesítménye ellenére erősen nőttek a munkaköltségek.