A tárcavezető az Európai Unió és az Afrikai Unió külügyminiszterinek találkozóján felszólalva először a koronavírus-járványról beszélt, hangsúlyozva, hogy a két kontinens válaszintézkedéseinek sikere kölcsönösen függ egymástól - írja az MTI.

Mint mondta, Európának érdeke, hogy hozzájáruljon a sikeres járványkezeléshez Afrikában. Majd hozzátette, hogy Magyarország eddig 455 ezer vakcinadózist adományozott Egyiptomnak, Ruandának és a Zöld-foki Köztársaságnak. Emellett a Türk Tanács közös programjának keretében további 200 ezer adagot elkülönített afrikai országok számára.

Kiemelte, hogy minél több kárt okoz a vírus Afrikában, annál több bevándorló fog megindulni Európa irányába, márpedig ez a járvány terjedésének gyorsulását is eredményezheti.

Szijjártó Péter leszögezte: a magyar álláspont szerint a kiváltó okokat kell kezelni, és a segítséget kell odavinni, ahol baj van, nem pedig a bajt kell idehozni. Azaz - mint rámutatott - olyan körülményeket kell teremteni a kibocsátó országokban, amelyek lehetővé teszik az emberek helyben maradását, ahelyett, hogy hazájuk elhagyására bátorítanák őket.

"Magyarország ebből a szempontból is megtette, megteszi a magáét" - fogalmazott. Majd példaként sorolta, hogy a kormány 31 milliárd forint értékben hajt végre kötöttsegély-hitelprogramokat Afrikában, illetve 11 milliárd forintból több mint ötven afrikai országban indított humanitárius vagy fejlesztési projekteket.

"Ha a brüsszeli intézmények is az illegális migrációs hullámok inspirálása, biztatása helyett arra fordítanák az energiájukat és a forrásaikat, hogy segítsük az afrikai országokat (.), akkor sokkal kisebb lenne az Európára háruló bevándorlási nyomás" - mondta.

A miniszter rendkívül fontosnak nevezte a tehetséges afrikai fiatalok támogatását, hogy hozzájárulhassanak hazájuk modernizációjához és fejlődéséhez. Magyarország ezért évente 1400 állami ösztöndíjat biztosít afrikai egyetemi hallgatók számára, amely programban jelenleg húsz ország vesz részt.

Végezetül közölte: Magyarország úgy döntött, hogy 62 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében a térségbeli biztonság megerősítése érdekében.

Az EU és az AU külügyminiszterei második alkalommal ülnek össze ebben a formátumban a két blokk közötti ötödik, 2017 novemberében rendezett csúcstalálkozó óta. A következő csúcsra a tervek szerint jövő év elején kerül sor Brüsszelben.