Andrzej Duda lengyel államfő szerint az Európai Unió súlyos válságba kerül, ha Nagy-Britannia népe úgy dönt, hogy kilépteti országát az államközösségből - derült ki abból az interjúból, amelyet Duda a BBC-nek adott. David Cameron brit miniszterelnök ígérete szerint legkésőbb 2017 végéig - de lehet, hogy már jövő májusban - megtartják a függetlenségi népszavazást.

Duda egyetért Cameronnal abban, hogy az EU javításra szorul: hatékonyabbá és demokratikusabbá kell tenni a közösség működését. Ugyanakkor elutasítja politikus kollégája legfontosabb javaslatát, amely szerint lehetővé kellene tenni, hogy a Nagy-Britanniába a többi uniós tagországból érkező vendégmunkások négy évig csak az állásukkal járó szociális juttatások egy részét kapják meg.

Azért mindent ne reformáljunk

Ezt a küldő országok, jellemzően a kelet-közép-európai államok vezetői nem fogadják el. A szigetországban a lengyelek adják az európai vendégmunkások legnagyobb csoportját. Duda - elismételve a régiós álláspontot - elfogadhatatlan diszkriminációnak, a szabad munkaerő-vándorlás korlátozásának tartaná London javaslatának elfogadását.

Duda váratlanul nyerte meg a májusi lengyelországi elnökválasztást a radikális jobboldali Jog és Igazságosság Pártja (PiS) támogatásával - emlékeztette olvasóit a BBC. Ez előre jelezte az utóbbi őszi győzelmét - a PiS jelenleg a parlament mindkét házában többségben van.

Eurorealisták

Az államfő szerint, aki először adott interjút egy nemzetközi sajtóorgánumnak, Lengyelország mai vezetői nem euroszkeptikusok - ahogy őket a külföldi sajtó kezeli -, hanem eurorealilsták. Éppen ezért akarnak változásokat az unióban. A PiS és a brit konzervatív párt képviselői egy frakcióban ülnek az Európai Parlamentben.

Duda elismételte a kelet-közép-európai országok kormányainak egységes álláspontját, miszerint a menekültek elhelyezésével kapcsolatos kötelező uniós kvóták elfogadhatatlanok. Martin Schulz, az európai parlament elnöke ez ügyben a szolidaritás hiányával vádolja az új lengyel vezetést.

Parlamenti csata

Duda elmondta véleményét azokról a tüntetésekről is, amelyek az elmúlt hetekben indultak a kormány ellen. A megmozdulásokat elsősorban az váltotta ki, hogy az új kormány - részben hozzá hű emberek kinevezésével, részben a szabályok megváltoztatásával - korlátozni kívánja az alkotmánybíróság befolyását.

Az utóbbi terén az alsóház el is fogadta azt a törvényt, amely a korábbi egyszerű többség helyett kétharmados többséget ír elő az alkotmánybírósági döntések elfogadásához, továbbá 13 bíró részvételét követeli meg a határozathozatalban a korábbi kilenc helyett.

A testületnek 15 tagja van, amelyből ötöt úgy akart a PiS kineveztetni a parlamenttel és az államfővel, hogy félretolta azokat a személyeket, akiket még az előző kormánypárt, a Polgári Platform (PO) jelölt.

Nem tudnak veszteni?

Az alkotmánybíróság - hivatalban lévő tagjai - ezt alkotmányellenesnek nyilvánították, ami alkotmányos válsághoz vezethet, hiszen így két egymástól független, saját összetételét jogszerűnek, a másikét jogszerűtlennek tartó alkotmánybíróság működhet egymással párhuzamosan.

Duda - aki a PO jelöltjeit nem nevezte ki, a PiS-éit viszont igen - úgy véli, hogy a kormány e lépései ellen tiltakozó tömegek nem fogadják el az októberi választás eredményeit. A tiltakozók jó része olyanokból áll, akik a szavazásik vezették Lengyelországot, ám a választók akaratából távozniuk kellett a hatalomból. Egyszerűen nem akarják ezt tudomásul venni - fogalmazott az államfő.

Valaki súg neki

A lengyel TVN kereskedelmi televízió megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 63 százaléka szerint Duda nem teljesen független a kormánypárt mindenható elnökétől, Jaroszlaw Kaczynski volt miniszterelnöktől. Az államfő csak a válaszadók 27 százaléka szerint független, tíz százalékuknak nincs véleménye erről a kérdésről. A felmérés szerint a lengyelek 40 százaléka egyetért azokkal, akik a demokrácia védelmében tüntetnek.

Ellentámadásba kezdtek a civilek

A Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) civil szervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a törvényhozás tűzze napirendre az alkotmánybíróság működésével kapcsolatos javaslatait - jelentette az MTI. A KOD a Facebookon jött létre a Gazeta Wyborcza baloldali-liberális napilap környezetére. Ez a szervezet szervezte az utóbbi napok kormányellenes tüntetéseit.

A KOD törvénymódosítási javaslata szerint az alkotmánybíróság 10 bíró jelenlétében, egyszerű többséggel hozhatná meg határozatait. A testület tagjait a szejm nem abszolút, hanem kétharmados többséggel választaná. A lengyel törvények lehetővé teszik civil törvényjavaslatok előterjesztését, amelyek benyújtáshoz legalább 100 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni. Ezek az indítványok nem kezdeményezhetnek alkotmánymódosítást vagy az állami költségvetés átszabását.