A Nokia 20 évvel ezelőtt a legnépszerűbb mobiltelefongyártó volt, ám az internetezésre alkalmas okostelefonok megjelenésekor lemaradt a versenyben, a cég telefonokat gyártó részlegét meg is vette a Microsoft. A társaság megmaradt önálló része az internetezéshez szükséges eszközöket gyártja. A cég a  Computerworld.hu szerint immár a metaverzummal is foglalkozik.

Robert Joyce, a Nokia Oceania technológiai igazgatója a Cointelegraphnak elmondta, hogy a Nokia tavaly két laboratóriumot hozott létre, melyek által megvizsgálja a metaverzumot és azt megalapozó technológiákat. Az egyikben a kiterjesztett valóságot (AR) használva a Sydneyi Műszaki Egyetem sörfőzde-technológiai laboratóriumának kutatói a németországi Dortmundi Egyetem ikerintézményének kutatóival dolgoztak együtt. Közös kísérleteket végeznek, ahol sört főznek, megváltoztatják a folyamatot, a hőmérsékletet, az időzítést, a mennyiségeket, a recepteket, majd az egész folyamatot visszatáplálják a digitális, virtuális, a metaverzumban létrehozott sörfőzdébe.

"Ebben ténylegesen szimulálni tudják a sörfőzést, így a sört a digitális térben tökéletesíthetik."

Eközben Dél-Ausztráliában a Nokia a metaverzumot használja arra, hogy potenciálisan segítse a Cessna repülőgép-technikusokat a távoli repülőtereken.

"Egy olyan céggel dolgoztunk együtt, amelynek volt egy virtuális Cessna repülőgépe. Ott van előtted egy Cessna, pontosabban olyan, mintha ott lenne, és a füledben szól egy hangutasítás, amely elmondja, hogyan kell kicserélni a kormányt, vagy kicserélni egy alkatrészt a motoron. Volt egy 5G-vel összekapcsolt Microsoft HoloLensünk, és ebben az esetben a kiterjesztett valóság segítségével tudtuk oktatni az embereket, hogyan kell egy Cessnát szervizelni".

A hónap elején Nishant Batra, a Nokia globális stratégiai és technológiai vezetője a Világgazdasági Fórumon (WEF) azt mondta, hogy a metaverzumnak a legnagyobb közvetlen hatása az iparágakra lesz, nem pedig a fogyasztói piacra. Példaként elmondta, hogy a kikötők elkezdték használni a digitális formátumot, hogy nyomon kövessenek minden konténert a dokkjaikon, függetlenül attól, hogy milyen mélyen vannak a lerakaton belül. A repülőgépgyártó cégek pedig a digitális világban építik a motorokat és a törzseket, hogy pontosan szimulálják, hogyan fog repülni egy repülőgép, jóval azelőtt, hogy az első mechanikus alkatrészt szerszámba fognák.