Az Európai Központi Bank (ECB) elnökének sajtótájékoztatója előtt azt várták a szakértők, hogy beszélni fog a javulás jeleit mutató európai gazdaságról és görög válságról. Különösen az utóbbival kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak - Draghi azonban nem ezzel kezdte, hanem azzal, hogy leszögezte: jól halad az ECB monetáris enyhítési programjának végrehajtása.

A bank monetáris tanácsa nem reagál az infláció minden rezdülésére. A hosszabb távú folyamatok alapján határozza meg kamatpolitikáját. Más szóval nem fognak reagálni a havi adatokra. A bank monetáris politikájának végrehajtása hozzájárult az áremelkedés visszatéréshez (az árak 0,3 százalékkal kúsztak feljebb a múlt hónapban az eurózónában) és elvezethet az ECB kissé két százalék alatti inflációs céljának eléréséhez.

Kapcsolódó

Ez a normális

Az ECB kissé növelte idei inflációs várakozását (0 százalékról 0,3 százalékra). A bank várakozásai szerint 2017-re alakulhat ki 1,8 százalékos ütem. Az övezet GDP-je idén 1,5, jövőre 1,9, két év múlva 2,0 százalékkal kúszhat feljebb. A bankelnök később elismerte, hogy gyorsabb kilábalásra számítottak, mint amilyen végül kialakult, de most legalább mennek előre a dolgok.

A kötvénypiacokon megfigyelhető volatilitással - árhullámzásokkal - kapcsolatban csak annyit mondott az ECB elnöke, hogy a befektetőknek hozzá kell szokniuk ehhez. Amikor a befektetési eszközök ára viszonylag magas és a növekedés, illetve az infláció lábra kap, akkor ez így frankó.

Görög össztűz

Ahogy az várható volt a sajtótájékoztató fő témája Görögország volt. Az újságírók először azt tudakolták Draghitól, milyen feltételekkel tenné lehetővé az ECB a görög bankoknak, hogy több kincstárjegyet vásároljanak - azaz bővítsék a kormány finanszírozását. A válasznak nem fognak örülni Athénban: ez csak akkor történhet meg, ha a görögök megállapodnak a hitelezőkkel, és megérkezik az első új kölcsönrészlet a számlájukra. A twitterező szakértők szerint ez keményebb követelmény a várnál.

Az ECB elnöke ugyanakkor nem tartaná megrendítő fejleménynek, ha az athéni kormány nem tudná kifizetni pénteken az IMF-nek járó 300 millió eurós hitelrészletet. Draghi nem kommentálta a tárgyalások alakulásával kapcsolatos híreket: mindenkinek igazat adott. A megegyezésnek erős növekedéshez kell vezetnie, szociálisan igazságosnak kell lennie, ugyanakkor biztosítani kell a költségvetés stabilitását.

További pergőtűz

Nem adott érdemi kérdést arra, miért nem menedzselték jobban a válságot Európa vezetői. Miért hagyták, hogy a gazdaság szereplői ismét azt találgassák: maradnak-e vagy mennek a görögök az eurózónából. Arra a kérdésre, hogy készítettek-e stratégiát az előbbi menedzselésére, azt válaszolta, hogy a kilépés ügye igen nagy gond lenne, de még nem tart itt Európa.

További rossz hír a görögöknek, hogy Draghi jelezte: az ECB döntéshozói következő ülésükön tárgyalni fognak a bankoknak nyújtott hitelek feltételeinek szigorításáról. Eközben megjött Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter üzente arról, hogy nem lát előrelépést az athéni kormány és az eurótagországok tárgyalásain. A bankelnököt erre megkínálták a kérdéssel: mit szólna egy görög államcsődhöz. Elhárította, hogy spekulációkba bocsátkozzon ezzel kapcsolatban.

Miután tovább faggatták a görögökkel folytatott tárgyalásokról, végül kibökte, hogy az elmúlt hónapokban elhangzott javaslatok egy része nyilvánvalóan finanszírozhatatlan. Emellett leszögezte, hogy inkább hamarabb, mint később kellene sínre tenni a dolgokat. És még egy rossz hír a görögöknek Draghitól: sem az IMF, sem az ECB, sem az eurótagállamok nem fognak elfogadni olyan programot, amelynek a finanszírozása bizonytalan.