Egy nappal Mario Draghi 74. születésnapja előtt Olaszország miniszterelnöke Emmanuel Macron francia államfő vendége volt Marseille-ben. Egy munkavacsora után a teraszon az éjszakai tenger látványával a háttérben négy órán át beszélgettek arról, hogyan kellene folytatnia az Európai Uniónak Angela Merkel német kancellár után, aki hosszú éveken át informális vezetője volt az államközösségnek. Éjfél után a pincérek egy tortával jelentek meg, amit Macron rendelt immáron - nagyon úgy tűnik - politikai barátjának – derül ki a Bloomberg beszámolójából, amelyet az ügyhöz közel álló informátorok szivárogtattak ki.

Draghi és Macron összesen közel tíz órát fordított az olasz kormányfő februári beiktatása óta arra, hogy kétoldalú tárgyalásokon egyeztessék álláspontjukat. A belső információk szerint megállapodtak abban, hogy minden vezetői csúcsértekezlet előtt koordinálni fogják álláspontjukat. Ennek szellemében vesznek részt a Líbia sorsával foglalkozó párizsi tanácskozáson november 12-én.

Kapcsolódó

Draghi és Macron egy húron pendülnek az EU integrációjának erősítése, ezen belül elsősorban az eurózóna költségvetési összehangolásának, uniójának erősítésében – mondja Nathalie Tocci, a Harvard Kennedy School vendégprofesszora, külügyi szakértő. Ez a közösség támasztja alá közeledésüket és együttműködésüket. Ezen az alapon új befolyásközpontot hozhatnak létre Merkel távozása után, és ebből kiindulva közelíthetnek más gazdasági kérdéseket, elsősorban az EU zöld fejlesztési terveit és a digitális átalakulást.

Marad az lazítás

A két vezető egyetért abban, hogy az EU monetáris politikájának expanzívnak, azaz gazdaságélénkítőnek kell maradni a következő években, illetve abban, hogy amit kiderül, ki lesz Németország következő kancellárja, be kell vonniuk a szoros egyeztetésbe. Szinte biztos, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholzcal bővülhet „triumvirátussá” a párosuk.

A külpolitika terén Draghi visszavitte Olaszországot a hagyományos euroatlanti irányvonalra, és ezen az alapon Franciaországgal karöltve a jövőben aktívabb külpolitikát vihetnek – véli Tocci, aki korábban tanácsadója volt Federica Mogherininek, az EU korábbi külügyi főmegbízottjának. Kínáról és Oroszországról szintén hasonlóan gondolkodnak, akárcsak Líbiáról, amelynek konszolidálásáról a párizsi konferencia szól Kamala Harris, az USA alelnökének részvételével.

Ugyanakkor megmaradtak a hagyományos olasz-francia nézeteltérések fekete Afrika ügyeinek kezelésében, és persze az európai politikai porondon számolniuk kell a pénzügyi héja Hollandiával és vele egy húron pendülő barátaival, illetve az unió renitens kelet-közép-európai tagállamaival élükön Lengyelországgal.