Az adókedvezményekből és állami támogatásokból összeállt, a költségvetési tartalékból finanszírozott csomag a kabinet várakozásai szerint több mint 0,1 százalékkal növelheti a szigetország bruttó hazai termékét. A központi kormányzati mellett a helyi önkormányzatok is hozzájárulnak az ösztönzéshez, így annak teljes értéke meghaladhatja a 750 milliárd jent.
Ugyanakkor elemzők szerint a csomag nem elég nagy ahhoz, hogy életet leheljen az utóbbi hónapokban drasztikusan lelassult japán gazdaságba.

Ezzel kapcsolatban Dzsodzsima Koriki pénzügyminiszter a csomag bejelentését követően közölte: november folyamán újabb, kiterjedtebb gazdaságélénkítő lépésekre készül a kabinet.
A csomag elsősorban a tavalyi földrengés és szökőár által lerombolt régiók újjáépítésének felgyorsításával kívánja felpörgetni a gazdaságot. A közmunkák mellett a kabinet a megújuló energiák felhasználását, valamint az egészségügyi és a mezőgazdasági szektort fogja támogatni a keretből.

A konkrét projektek között szerepel a zöldenergia lakossági felhasználásának serkentése, az őssejt-kutatás támogatása, a termőföldek öntözőrendszereinek fejlesztése, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás növelése. A csomag méretének szerénysége arra vezethető vissza, hogy a kormány továbbra sem tud államkötvényeket kibocsátani a költekezés fedezésére, mivel az erre felhatalmazó törvényt a parlament ellenzéki többségű felsőháza mindeddig nem hagyta jóvá. Kompromisszum hiányában november végére kiürülhet az államkassza, elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a politikai megosztottság és a választások közeledte a közeljövőben vélhetően továbbra is gátat fog szabni a hatékony gazdaságpolitikának.

A világ harmadik legnagyobb gazdaságának növekedése az újjáépítés ütemének lassulása, az európai kereslet csökkenése, valamint az ország Kínával való kereskedelmi kapcsolatainak a két fél szigetvitája miatti megromlása következtében az elmúlt hónapokban megtorpant. A jen tartósan erős árfolyama is visszafogta az exportorientált japán gazdaságot.

Várakozások szerint az idei év harmadik negyedévében csökkenést fog mutatni a szigetország GDP-je. A második negyedévben mindössze 0,2 százalékos növekedést produkált a szigetország az első negyedév 1,2 százalékos bővülése után.