Vasárnap egy nemzetközi oknyomozó újságírói konzorcium, az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) közzétette 11,9 millió file alapján, hogy ismert üzletemberek, állam- és kormányfők hogyan alkalmaztak adóelkerülésre offshore cégeket. A Brit-Virgin-szigeteken működő ügynökség adatai alapján több magyar szereplőt is megnevezett a témáról író Direkt36, köztük Jászai Gellértet, a 4iG Nyrt. vezetőjét és tulajdonosát, Kertész Balázs ügyvédet, akit a kabinetminiszter barátjaként emlegetnek, de szerepelt a listán Nyerges Zsolt Simicska Lajos egykori üzlettársa, valamint Horváth László vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul is.

Fontos megjegyezni, hogy az offshore cégek birtoklását, vezetését semmilyen törvény nem tiltja sem itthon, sem az Európai Unióban, de a legtöbb kormány aktívan dolgozik ezek visszaszorításán. Az ilyen adóparadicsomokba regisztrált cégek ugyanis a legtöbbször az adóelkerülést segítik elő, vagy kellő anonimitást biztosítanak. Az agresszív adótervezés miatt az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban is gyakran előkerülő téma az offshore-ozás, mivel 2016-ban az uniós adófizetők 1500 milliárd eurónyi vagyont tartottak offshore számlákon, ami átlagosan 46 milliárd eurónyi adóbevétel-kiesést eredményezett az unióban, és egyes becslések szerint az uniós tagállamok vesztesége évente 160–190 milliárd euró között mozog az ilyen trükközések miatt.

Heves ellenérzések

Nem meglepő, hogy szerdán az Európai Parlamentben is napirendre került a Pandora-iratok néven emlegetett legújabb ügy, és az sem váratlan, hogy az offshore-botrány napvilágra kerülte után pár nappal a tagállamokat képviselő Európai Tanács és az Európai Bizottság részvételével megrendezett plenáris vitán a képviselők bírálták az uniós kormányokat azért, hogy jogszabályaikkal továbbra is lehetővé teszik a tömeges adóelkerülést és nem alakítják át az elavult adószabályokat.

"Több hasonló eset is napvilágot látott az elmúlt években, az adócsalás egy létező jelenség, ami ellen fel kell lépni” – mondta az uniós minisztereket összesítő Európai Unió Tanácsának részéről Anze Logar szlovén külügyminiszter, aki jelezte, hogy több eredményt is elértek az elmúlt években.

Anže Logar szlovén külügyminiszter
Anze Logar szlovén külügyminiszter.

Ezekre beszédében nem tért ki, de több olyan mechanizmus valóban elindult, amely ha lehetetlenné nem is teszi, de megnehezíti, hogy ezekhez az összegekhez hozzáférjenek. Ilyen például az EP által még 2016-ban elfogadott BEPS-irányelv, amelyet az OECD kezdeményezett és a Tanács még ebben az évben direktívát is alkotott rá, majd 2018 végéig a tagállamok implementálták jogrendjükbe. Logar azt is kiemelte, hogy a globális társasági adó kezdeményezés is az offshore-ozást, valamint az adóeróziót akarja visszaszorítani. (A kezdeményezésről ebben a cikkben írtunk részletesen.)

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa is próbálta védeni a szerdai EP-s vitán az Európai Bizottságot, és további erőfeszítésre és munkára biztatta a tagállamokat. "Tudjuk, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani néhány hét alatt, de elhivatottak vagyunk, hogy megoldást találjunk. Pandora szelencéje kinyílt, és rengeteg problémát hozott felszínre. Viszont rengeteg lehetőséget is, ezekkel élnünk kell!"

Nem elégedett az EP-képviselők

A legtöbb képviselő viszont nem osztotta azt a nézetet, hogy a Tanács és a Bizottság eleget tett volna az offshore adóelkerülés ellen. Ugyan többen megemlítették az uniós jogszabályok terén elért kismértékű előrehaladást, ők is csatlakoztak a többi felszólalóhoz a tagállamok és a Bizottság elítélésében amiatt, hogy azok már régóta nem tesznek semmit a jól ismert kiskapuk bezárásáért.

A képviselők különösen ironikusnak találták, hogy az uniós pénzügyminiszterek pont azon a héten távolítanak el országokat az Európai Unió már egyébként sem túl szigorú adózási feketelistájáról, amikor a Pandora-iratokra fény derül. Az EB döntése alapján a listáról idén eltűnt a Kajmán-szigetek, a Seychelle-szigetek és Omán, miközben csak Anguilla és Barbados került fel.

Paul Tang, a szocialisták és demokraták képviselője hitetlenkedésének adott hangot amiatt, hogy a Seychelle-szigetek lekerült a listáról, mindössze két nappal azután, hogy a Pandora-iratokban megemlítették. "Ez sértés az állampolgárokkal szemben, akik tisztességesen fizetik az adójukat" - mondta Tang.

Paul Tang.
Paul Tang.

Lídia Pereira a jobbközép néppárti képviselő arról beszélt, hogy a feketelistát hatékonyabb eszközzé kell alakítani, míg Manon Aubry a baloldaltól gúnyolódott a feketelistán, mint az adócsalók "szabad kártyáján".

Aurore Lalucq francia szociáldemokrata képviselő aggodalmának adott hangot, hogy a leleplezések az Európa-ellenes populizmust táplálhatják, mivel az ismételt kiszivárogtatások azt a benyomást kelthetik, hogy Európa képtelen megakadályozni az adóelkerülést.

"De ez nem Európa hibája, hanem a tagállamoké" - mondta Lalucq, rámutatva a nemzeti pénzügyminiszterek cselekvésének hiányára és az EU-n belüli adóparadicsomokra. Ezek közé hagyományosan Máltát, Ciprust, Luxemburgot szokás sorolni, de a társaságiadó-kedvezmények és egyéb kiskapuk miatt Magyarország és Írország is felkerült a listára.

Vannak ötletek is a megoldásra

A törvényhozók számos javaslatot említettek az adóelkerülés és a pénzmosás visszaszorítására a jövőben. A zöld és szociáldemokrata politikusok elmondták, hogy szeretnék, ha több ország kerülne fel a feketelistára, és kifejtették, hogy minden olyan országot fel kellene venni erre, amely nem követeli meg a fedőcégektől, hogy valódi tulajdonosaikat nyilvánosságra hozzák.

Radoslaw Sikorski néppárti képviselő, Lengyelország volt külügyminisztere ennél sokkal radikálisabb volt, és azt kérdezte a Bizottságtól, hogy az EU miért nem teheti illegálissá, hogy az európai vállalatok és polgárok a feketelistán szereplő országokban tartsanak számlákat. "És ha ez nem működik, akkor küldjük a flottákat a Karib-tengerre, foglaljuk le az iratokat, és hozzuk el az egészet" - javasolta Sikorski.

Paolo Gentiloni gazdasági biztos bejelentette, hogy az EU végrehajtó testülete még az év vége előtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő az adóelkerülést célzó fedőcégek elleni küzdelemről.

A képviselők hangsúlyozták: a társasági adóztatásról szóló nemzetközi megállapodást sürgősen meg kell kötni, és át kell ültetni az uniós joganyagba. Több képviselő végezetül kiemelte, hogy a Pandora-iratokban szereplő, magasrangú politikusok - többek között uniós miniszterek és államfők - esetében fennáll az összeférhetetlenség ténye, hiszen azok olyan testületek munkájában vesznek részt, amelyek az adóelkerüléssel és adócsalással foglalkoznak.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.