Az intézkedés az Oroszországból származó és a 27 tagállam bármelyikében eladásra szánt gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre, például a növényi olajra vonatkozna. Ugyanezek az áruk Fehéroroszországból is a rendszer hatálya alá tartoznának.

A javaslat értelmében az EU 95 eurós tonnánkénti vámot vetne ki az orosz kukoricára és búzára, ami a jelenleg érvényben lévő nulla vámhoz képest hirtelen emelkedést jelentene. A többi termékre 50 százalékos értékvámot vetnének ki, amely megfelelne a várható emelésnek.

A számokat olyan magasra tervezték, hogy azok visszatartsák az orosz gabona vásárlását, amely tavaly 4,2 millió tonnát tett ki 1,3 milliárd euró értékben. Fehéroroszország a maga részéről 610 000 tonnát értékesített 246 millió euró értékben.

Bár ez az összes uniós importnak csak kis hányadát teszi ki, a Bizottság úgy véli, hogy Oroszország, a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy olcsó gabonát dobjon Európába, és piaci zavart idézzen elő, ha Putyin ezt szeretné – számolt be az Euronews. 

Az intézkedés megelőző jellegű

Egyelőre még nem észleltek nagyobb zavarokat a piacon. Szigorúan véve az intézkedés nem szankció, de céljai nagyon hasonlóak: megfosztani Moszkvát egy újabb bevételi forrástól, és biztosítani, hogy a csapatai által a megszállt ukrán területekről ellopott gabona ne jusson el az európai vásárlókhoz.

A gyakorlatban az európai vállalatok továbbra is vásárolhatnának, eladhatnának és tárolhatnának orosz és fehérorosz gabonát, még ha ez a meredek vámok miatt gazdaságilag már nem is lenne fenntartható. 

Az intézkedések alól mentesülnének azok a gabonafélék, amelyek a blokk területén keresztül más országokba, például Észak-Afrikába jutnak el.

A péntek reggel ismertetett javaslatot a tagállamoknak még minősített többségi szavazással jóvá kell hagyniuk. 

„Több jó ok is indokolja a javaslat megtételét. Megakadályozza, hogy az orosz gabona destabilizálja az uniós piacot ezen termékek tekintetében. Megakadályozza, hogy Oroszország felhasználja az ezen áruk Európai Unióba irányuló exportjából származó bevételeket, és biztosítani fogja, hogy az ellopott ukrán gabona illegális orosz exportja ne kerüljön az EU piacára” – mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtök este.

Tartós megoldást még nem találtak 

A háború kezdete óta a mezőgazdaság kérdése politikai következményekkel terhelt, forró témává vált. Az első lökéshullámokat az váltotta ki, miután az orosz csapatok blokád alá vették a Fekete-tengert, és megakadályozták, hogy a hatalmas mezőgazdasági exportőrnek számító Ukrajna használja hagyományos kereskedelmi útvonalát az alacsony jövedelmű országok felé. Ez arra késztette az EU-t, hogy létrehozza az úgynevezett „szolidaritási sávokat”, mentesítsen minden ukrán árut a vámok és kvóták alól, és alternatív szárazföldi útvonalakat biztosítson.

A projekt azonban visszatetszést váltott ki a szomszédos tagállamokban, nevezetesen Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában, amelyek arra panaszkodtak, hogy az olcsó, vámmentes ukrán gabona áradata lenyomja a helyi gazdák árait és megtömi a raktárakat.

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia egyoldalú és összehangolatlan tilalmat rendelt el egy sor ukrán élelmiszerre, amely a mai napig tart.

Annak ellenére, hogy Brüsszel többször is megpróbálta rendezni a régóta húzódó vitát, a blokknak nem sikerült tartós megoldást találnia. Mint az Euronews beszámolt róla, a hét elején megállapodás született a szabadkereskedelmi rendszer 2025-ig történő meghosszabbításáról, amely a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a kukorica, a dara és a méz forgalmának ellenőrzésére irányuló megerősített védintézkedéseket tartalmaz. Nem sokkal a megállapodás bejelentése után azonban a tagállamok több időt kértek a szöveg elemzésére, ami kétségessé tette a folyamatot.