Az Európai Bizottság – a Reuters által látott jogszabálytervezet szerint – 2023. január 1-jétől egy évre felső határ bevezetését javasolja a gázáraknál. Viszont a terv egyelőre nem tartalmazta a tényleges felső határértéket, de ez legkésőbb csütörtökön kiderül, amikor a blokk 27 tagországának energiaügyi miniszterei megvitatják a tervet.

Egy uniós tisztviselő szerint az Európai Bizottság magasabb árat fog javasolni, mint amennyit a plafont támogatók szeretnének. Az említett tábor egyik diplomatája szerint a csoport arra számít, hogy a felső határ 150-180 euró/megawattóra (MWh) körül lesz, hogy a plafon egy év alatt többször is aktiválható legyen.

„Ellenkező esetben papíron egy olyan plafonunk lesz, amely a gyakorlatban soha nem lép életbe” – mondta a névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó diplomata a Reutersnek.

A Bizottság törvénytervezete szerint – amelyet az uniós országoknak jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy hatályba léphessen – a piaci korrekciós mechanizmus célja, hogy megakadályozza az idén augusztusban tapasztalt gázárkiugrások megismétlődését, amikor a fronthavi TTF-árak augusztus 26-án megközelítették a 314 euró/MWh-t, és két egymást követő héten keresztül 225 euró/MWh felett maradtak. A miniszterek csütörtökön megvitatják a felső határ képletét, a pontos felső határszintet, valamint a TTF és a globális LNG-árak közötti különbség nagyságát.

Diplomáciai források szerint a szkeptikusok számos aggályt vetettek fel, többek között azt, hogy a felső határérték nem ösztönözne a gázfogyasztás visszafogására, jogi kockázatot jelentene a meglévő hosszú távú szerződésekre nézve, és a kereskedelmet a tőzsdén kívüli piacra és harmadik országokba terelné. A magyar kormány eddig a hosszútávú szerződéseket próbálta kivonni a gázársapka alól. Az LNG-árazására kidolgozandó mechanizmusról szóló tárgyalásoknál az EB ígéretet is tett az Orbán-kormánynak, hogy a hosszútávú megállapodást kihagyják az új szabályrendszerből.