A romák integrációjáról szóló bizottsági jelentés szerint a romák egészségügyi ellátásában elért előrehaladás korlátozott, és a foglalkoztatás, valamint a lakhatáshoz való hozzáférés terén nincs lényeges javulás. A szegénység elleni küzdelem terén azonban némi előrelépés történt - derül ki a bizottsági jelentésből, amelyet az MTI ismertetett.

Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos azt mondta, a romák beilleszkedésének kérdése a tagállamok napirendjére került, az ellenük táplált előítélet és kirekesztés azonban továbbra is nagy aggodalomra ad okot.

Kapcsolódó

A biztos arra szólította fel a tagállamokat, hogy fokozzák a romák és a nem romák közötti szakadék megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket, ugyanis a jelentés szerint a romák gazdasági és társadalmi marginalizálódása továbbra is fennmaradt. Becslések szerint 10-12 millió roma továbbra is előítéletekkel, az intoleranciával, a megkülönböztetéssel és a társadalmi kirekesztéssel kénytelen szembenézni mindennapi élete során.

A tanulmányból egyebek mellett kiderül, hogy az EU-tagországokban a romák becsült aránya Bulgáriában 10,3 százalék, Szlovákiában 9,1 százalék, Romániában 8,3 százalék, Magyarországon 7 százalék, Görögországban 2,5 százalék, Csehországban 2 százalék, Spanyolországban 1,6 százalék, a maradék uniós országban kevesebb, mint 1 százalék volt a vizsgált időszakban.

A jelentés a lakhatás témakörében gyűjtött adatok között kiemelte, hogy a hátrányos életkörülmények, az alapvető infrastruktúra hiánya és a romák szegregációjának legrosszabb értékeit a kelet-európai országok - köztük Magyarország, Románia és Szlovákia - mutatják.

A romák fizetett foglalkoztatásban való részvételét tekintve növekedés mutatkozott, és a jövedelmeket illetően is emelkedés volt jellemző. A roma foglalkoztatottak aránya 2011 és 2017 között az uniós országok közül legnagyobb mértékben Magyarországon, 25 százalékról 36 százalékra emelkedett - emelték ki.