Az Európai Szociális Alap hét év leforgása alatt meghatározó szerepet játszott a tagállamok munkaerőpiacain, hozzájárult a foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítéséhez, kedvező hatást gyakorolt az oktatási rendszerekre és a közigazgatásra, és segítséget nyújtott a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportoknak. Az ESZA hozzájárult a 2008-ban kirobbant válság kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez és jótékony hatást gyakorolt a gazdaság teljesítményére is: 0,25 százalékos GDP-növekedést generált az Európai Unióban, és javította a termelékenységet.

A bizottsági tájékoztatás szerint a 2007-2013-as időszakban az ESZA által felhasználható költségvetés összesen 115,6 milliárd eurót tett ki. Ebből 76,8 milliárd euró az uniós költségvetésből származott, 35,1 milliárd eurót a tagállamok bocsátottak rendelkezésre, 3,7 milliárd euró pedig magánforrásokból gyűlt össze.

A jelentés szerint Magyarországon hét év alatt az alapból 4,2 milliárd euróval finanszíroztak különböző programokat. A résztvevők 54 százaléka 25 és 54 éves közötti volt, a programokban 38 százalékban részesültek a 15 és 24 év közöttiek és 8 százalékban az 55-64 évesek. A vizsgált időszak alatt 105 450-en találtak munkát, 411 494-en végeztek szakképzést és mintegy 100 ezren szereztek képesítést igazoló oklevelet.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) az unió legrégibb pénzalapja, melyet a Római Szerződés hívott életre 1957-ben. Céljai közé tartozik, hogy segítsen az álláskeresésben, előmozdítsa a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját, és méltányosabb életfeltételeket biztosítson az unió polgárainak.