A társadalombiztosításra vonatkozó uniós szabályozás lényege, hogy mindenki egy országban fizet tb-t, mert ezzel elkerülhetők a viták, ki, honnan kapja majd a nyugdíját. A megállapodásból azonban az Egyesült Királyság kilép, ami az ott dolgozó uniós polgároknak problémát jelenthet - mondta el a Klubrádiónak adott interjújában Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group a tanácsadó cég jogi partnere.
Eddig azoknak a magyaroknak, akinek Nagy-Britanniában volt a munkája, és ott fizették maguk után - ők vagy a munkáltatójuk - a tb-járulékot, nem volt szükségük további külön eljárásra. Ha a befizetéseikről leadtak egy igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, akkor Magyarországon már nem kellett tb-t fizetniük.
A nyugdíj esetében kölcsönös elismerés alapján határozták meg a járandóságokat. Ha például valaki ledolgozott negyven évet Magyarországon, meg még tízet Nagy-Britanniában, akkor az itthoni nyugdíjszámításnál a külföldön eltöltött időt is figyelembe kellett venni, és viszont. Ha azonban az EU, vagy Magyarország a brexit után nem köt valamilyen idevágó megállapodást az Egyesült Királysággal, akkor előfordulhat, hogy az említett tíz év nem számít majd szolgálati időnek.
Legolvasottabb
Látványos fotók: így áll most az M1-es autópálya újjáépítése
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Történelmi döntés: vényírási jogosultságot kapnak a gyógyszerészek, már régóta vártak erre
Orbán Viktor a brüsszeli csúcs után: Vétójog nélkül nincs értelme, hogy az unióban legyünk
Személyi következménye lett a kitudódott vezetői fizetéseknek a HUN-REN-nél
Napirendre került: tarthatatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, ennyiből nem lehet megélni
Újraírták a magyar rákstatisztikát, de még mindig szörnyen rosszak az adatok
Az államtitkár lenyűgöző számokat közölt: már 30 ezren kértek Otthon Startos hitelt
Az idősek nem kérnek a nyugdíjadóból, de az árrésstopnak örülnek