Lehet, hogy a franciáknak van igazuk, akiknek az európai nagyhatalmak közül a leginkább vannak fenntartásaik az amerikai szövetségessel szemben – írja Philip Stephens a Financial Times publicistája. A britek ugyan szinte árulásnak vélik, ha valaki a nagypolitikai vitákban Washington helyett Párizs oldalára áll, ám mára az Egyesült Királyság valójában teljesen függő helyzetbe került az Egyesült Államoktól, ezen belül – szemben a franciákkal – nem rendelkezik független katonai nukleáris elrettentő erővel.
Az amerikai-ausztrál-brit tengeralattjáró-megállapodás és az arra válaszul érkezett dühös francia válasz megmutatja az USA hatalmának jó és rossz oldalát. A történet lényege, hogy Canberra felrúgott egy 66 milliárd dolláros szerződést a francia állami tulajdonú Naval Grouppal, amelynek alapján 12 hagyományos dízelmeghajtású tengeralattjárót szállítottak volna Ausztráliának. Ehelyett két új partnerével megegyezett a nukleáris tengeralattjáró-technológia átadásáról.
Ami a jó oldalt illeti, a franciáknak tudomásul kell venniük, hogy az USA képes arra, hogy szövetségi rendszer építsen a Kínával szemben folyó geopolitikai versenyben. Nem véletlen, hogy Japán és India, Ázsia Kína mellett két a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező országa üdvözölte az amerikai-ausztrál kapcsolatok szorosabbra fűzését. Kína legnagyobb gyengesége, hogy nincs igazi barátja, leszámítva, hogy Mongóliát a befolyása alá vonta, és hogy Észak-Koreát támogatja, amiért cserébe az a diktatúra elitje se igazán szereti.
Arrogancia
Az ügy ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az USA időnként milyen gondatlanul bánik saját szövetségeseivel. Ameddig a szabadpiaci viszonyok erősítése a világgazdaságban az érdekeit szolgálta, addig hevesen védte ezt a rendet, ám miután kiderült, hogy hozzájárul Kína erősödéséhez is, rájött, hogy vámok is vannak a világon. Joe Biden elnök csak tájékoztatta NATO-szövetségeseit, hogy kormánya kivonja Afganisztánból az amerikai katonaságot, választhattak, hogy tudomásul veszik-e ezt vagy kicsit hőbörögnek, és csak után veszik tudomásul.
A tengeralattjáró-ügyben elég nagy gond, hogy a francia hadiipar elveszt egy 35 évre szóló, több tíz milliárd dolláros szerződést, ám ha lehet, még kínosabb, hogy a Biden-adminisztráció valójában a franciák orra előtt tárgyalt az ausztrál vezetéssel, majd az utolsó pillanatban tájékoztatta hivatalosan Párizst az új helyzetről. A franciákat ez biztos megerősítette abban, hogy Európát önálló stratégiai szereplővé kell tenni, amely független az USA-tól is. Ehhez azonban partnerek is kellenének, és a német választások alakulása, az Angela Merkel után folyamatosságot ígérő kancellárjelöltek erőssége azt mutatja, hogy a németek nem óhajtanak nagyobb erőfeszítést tenni Európa biztonságáért, mint korábban.
Az Egyesült Királyság a tengeralattjáró-bizniszben az USA mellé állva immáron a tengerentúli nagy testvér szolgai követőjének látszik. Így Európa az elé a dilemma elé került, hogy próbáljon-e egyensúlyozni az új szuperhatalmak, Kína és az USA között vagy vegye tudomásul, hogy választhat az amerikaiak arroganciája és Peking hegemóniára törekvése között. Vagy ide, vagy oda kell állnia.
Legolvasottabb
Most érkezett: katonai drónok támadtak Zelenszkij gépére, áttörték a légtérzárat
Putyin bizalmasa szerint ők nem is az ukránokkal háborúznak
Cicások figyelem: brutális szigor jön, teljesen megváltozik az állattartás
Nagyot gyengült a forint
Ez volt eddig a magyarok kedvence az idén: 55 százalékos pluszban, aki ebbe fektetett
Lókupecnek állt Orbán Viktor: 600 lovat adott el a törököknek
Tíz évig szüttyögtek az csontok felett, de végül győzött az elkötelezettség
Elengedte a magyar piacot a Revolut
Érkezett egy egészségügyi ígéret karácsonyra