Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja nehéz helyzetbe hozta az Európai Unió országait, mivel azok akármennyire is támogatnák a háborúellenes szankciókat, egyelőre még komoly költségek árán is nehéz volna pótolni az Oroszországból érkező energiahordozókat.

Az EU szénkészleteinek 45,6, nyersolajának 25,7, és földgázimportjának 38,1 százalékát biztosították az oroszok 2020-ban.
Az EU vezetői csütörtökön Versailles-ban találkoztak, ahol az energiahordozók és Ukrajna kérdése mellett, arról is döntenek, hogy mik lehetnek a további irányelvek a biztonság- és gazdaságpolitikában. Ugyan az államfők álláspontját még nem ismerjük, Ursula von der Leyen, az Európai bizottság elnöke pénteken a Twitteren osztotta meg a terveket, amiket ha elfogadnak, 2027-re akár el is zárhatjuk az orosz gázvezetékeket.

Gázt mindenhonnan, zöldet mindenhova

A RePower EU keretében elsődleges cél lesz például a földgázbeszerzések diverzifikációja. Ha a bizottság megkapja a felhatalmazást, akkor a tervek szerint, már év végére behozható 60 milliárd köbméter földgáz alternatív vezetékeken, vagy cseppfolyósított (LNG) formában, de növelnék a hidrogén, illetve a biogáz felhasználást is.

Kapcsolódó

Zöld fronton, az épületeknél támogatnák a napelemes tetők, és a hőszivattyúk széleskörű használatát. Az ipart is szeretnék minél nagyobb mértékben földgázhasználatról, hidrogénre és elektromosságra terelni, illetve széleskörben terjesztenék a nap és szélenergiát.

Kezükbe vennék a rezsicsökkentést

A tervezetben egyaránt hely van még az itthoni belpolitikában sokat taglalt rezsicsökkentéseknek is. Ebbe beletartozik az árakba történő állami beavatkozás és a szigetelési programok, energiatakarékossági beruházások. Ezek mind zöld utat kapnának EU-s szinten.

Ezekkel elsősorban a rászoruló családokat és a kisebb vállalkozásokat igyekeznének támogatni, miközben létrehoznának egy opciót arra, hogy a nagyobb energiakereskedőkre ideiglenes adókat vethessenek ki, így kordában tartva az esetleges árrobbanásokat.

Egy tár, egy övezet

A program egy kritikus pontjának tűnik az is, hogy az unió nagyobb felügyeletet kapna egész Európa energiagazdálkodása felett. Energetikai iránymutatásaik felülírhatnák a tagállamok által megfogalmazott közérdekeket, és teljes hálózatokat kellene összhangba hozni, például a Baltikum országaival.

Az egész folyamatban nagy szerepet fognak játszani Európa nagyobb földalatti gáztározói is, amik jelenleg az éves szükségletek 27 százalékát (31 milliárd köbmétert) képesek tartani. A legtöbb kapacitás Olaszországban található, Magyarország Ausztriával és Franciaországgal van hasonló súlycsoportban.

A tározók szinkronizálására vonatkozó irányelveket, és a hirtelen áremelkedésekre megoldást jelentő vészhelyzeti lehetőségek meghatározását március végére terveznek. Május közepére pedig már elkészülhetne az a terv is, ami nem csak az orosz gáztól, de az olajimporttól is függetlenítené az EU-t.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.