Miután a Dombóvári Rendőrkapitányság befejezte a nyomozást az elmúlt hónapokban nagy vihart kavart Stettner-hagyaték ügyében, csalás alapos gyanúja miatt vádemelést javasol a bélyegritkaságként nyilvántartott, úgynevezett Szigetvári Provizóriumot az elmúlt év decemberében a Hungarofila árverésére bocsátó pécsi filatelista ellen. Nem csoda, hogy az ominózus, immár bűnjelként lefoglalt levél és bélyeg az elmúlt év végén megrendezett árverés szenzációja volt, hiszen 2,2 millió forintért került kalapács alá, arról nem is beszélve, hogy a ritkaság szakértők szerint legalább 10 millió forintot ér. Stettner Ottó nevére szól az a levél, illetve boríték, amelyen a bélyeg található, s örökösei azt követően tettek feljelentést, hogy kiderült, a korábban tulajdonukban lévő, 1867-ből származó ötkrajcáros bélyeget több mint 2 millió forintért árverezik Budapesten. (Szakértők szerint a Szigetvári Provizóriumból korábban mindössze öt példány volt ismert, s ebből is csak kettő volt felragasztva úgynevezett teljes borítékra. Az egyik levelet állítólag az 1990-es évek első felében Svájcban több mint 3,5 millió forintnak megfelelő svájci frankért adták el.) A rendőrségi vizsgálat során kiderült, hogy a rendkívül értékes hagyatékot az örökösök megbízásából egy dombóvári, szintén bélyeggyűjtéssel foglalkozó rokon gondozta, illetve – a vizsgálat megállapítása szerint – ugyancsak az örökösök kérésére részben értékesítette. A vevő egy szakmai körökben ismert, jó nevű pécsi filatelista volt, aki állítólag összesen 300 ezer forintot fizetett ki az eladónak. A történetet innen kezdve másképp interpretálja az eladó és másként a vevő. Előbbi azt állítja, hogy a Szigetvári Provizórium nem volt, sőt nem is lehetett az értékesített hagyatékrészben, azt egy óvatlan pillanatban egyszerűen ellopta a pécsi gyűjtő. Ezzel szemben a másik fél határozottan állítja, hogy az értékes ritkaság az általa egységáron megvásárolt anyag része volt, s a korábbi tulajdonosok csupán utólag próbálnak még több pénzhez jutni. A nyomozó hatóság vádindítványában arra hivatkozik, hogy a vevő az eladót a bélyeg valódi értékét illetően tévedésben tartotta, ezért csalást követett el. K. Zs.