Az egybegyűlt 150 szakember mindenesetre nem látta túl biztatónak a bankok piaci környezetének alakulását, többségük szerint például a következő hat hónapban újabb devizamentő csomag várható, ami kárt okoz majd a pénzintézeteknek. Márpedig a hitelezés nélkül nem lehetséges érdemi gazdasági növekedés - mondta Harmati László az FHB vezérigazgatója. Az állam érdemi forrásokkal ugyanis nem rendelkezik ahhoz, hogy a gazdaságot élénkítse, ráadásul kicsi a tőkebeáramlás is. Középtávon érdemi forrásokat bankok nélkül nem tud mozgósítani a magyar gazdaság.

Bár rövid távon lehet hitel nélkül élni, de nem egészséges - tette hozzá Hernádi Zsolt Mol-elnök. Persze a mostani helyzet semmivel nem veszélyesebb, mint a puha pénz időszaka volt a válság előtt. A bankok hitelezési kedve egyébként egyáltalán nem biztos hogy attól lesz jobb, ha kiszámíthatóbbá válik a magyar gazdaság politika. A jelen helyzetben nagyon sok függ ugyanis attól, hogy az anyabankok országában hogyan alakul a szabályozás, a tőkemegfelelési mutatók, ezek ugyanis nagyon komolyan befolyásolják az itteni pénzintézetek forráshoz jutási esélyeit.

Magyarországon lesz is probléma a bankrendszer finanszírozásával. Persze ennek is meglesz a pozitív hozadéka: ez a tőkepiac fellendüléséhez fog vezetni, fellendül a kötvény és a részvénypiac - előbbi gyorsan, utóbbi lassabban.

Nem tudjuk miből hitelezzünk - erősítette meg Radovan Jelasity a korábbi beszélők gondolatait. A forintbetétek esetében óriási konkurenciaharc indul majd, de a forintforrások csak minimális mértékben nőnek majd. Devizát persze tudunk majd szerezni Bécsből, Frankfurtból, tehát - legalábbis a nagyvállalatok esetén - úgy tűnik visszatér a devizahitelek időszaka. Önmagában a banki hitelezésből nehéz lesz a következő két évben megélni, ha ahhoz nem csatlakozik más - például biztosítási - termékek értékesítése.