Több mint nyolcévi előkészítő munka után a nyár elejétől ismét bányásznak feketeszenet a Mecsekben − tájékoztatta lapunkat Verbőci József, az egykori Mecseki Szénbányák Vállalat szakemberei által alapított Calamites Kft. ügyvezető igazgatója. A Nagymányok térségében megnyitott külfejtés évente több mint 40 ezer tonna magas fűtőértékű szenet termel ki, egyelőre azonban − a piaci igényekhez igazodva − csak mintegy 15-20 ezer tonnás kitermelést tervez a társaság. A szenet mázsánként 2375 forintos bevezető áron, egyelőre csak a lakosságnak értékesítik. (Jelenleg a piacon a legolcsóbb szén mázsánkénti ára is meghaladja a 4 ezer forintot.) A mintegy félmilliárdos költséggel megnyitott bánya jelenleg 25-30 dolgozót foglalkoztat.

Figyelemfelkeltés a cél

Kapcsolódó

Verbőci szerint a külszíni fejtés megnyitását elsősorban figyelemfelkeltésnek szánta a Calamites, hiszen lassan egy évtizede dolgoznak azon, hogy a figyelmet az értékes hazai szén- és ásványvagyonra irányítsák, amelynek egyre fontosabb szerepe lehet a folyamatosan emelkedő energiaárak, illetve a piaci bizonytalanságok miatt. Már a kormány is foglalkozik a kérdéssel, az ügyvezető igazgató úgy véli, soha nem volt még a mostanihoz hasonló jó esély a tervezett programok megvalósítására. A Calamites az elmúlt években elsősorban Máza, Váralja, illetve Szászvár környékén térképezte fel a feketeszénvagyont, és beszerezte a kitermeléshez szükséges engedélyeket.

Nyolcvanmilliárd forintra lenne szükség

A cég egy olyan programot állított össze, amelyben a külszíni mellett a mélyművelésű bányák újraindítása is szerepel a Kelet-Mecsekben. A kutatások során kiderült, hogy elsősorban Máza és Váralja külterületén, nagyjából 10,5 négyzetkilométeres területen több mint 438 millió tonna kiváló minőségű, kokszolható, kilogrammonként átlagosan 19,8 megajoule fűtőértékű feketeszén található. A geológiai zárójelentés az 1,2 méternél vastagabb telepek szénvagyonát 280, az 1,6 méternél vastagabbakét pedig 230 millió tonnában határozta meg. Külszíni fejtéssel Nagymányok és Váralja térségében mintegy 4 millió tonna szén termelhető ki. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a mélyművelésű bányából a szenet korszerű technológiával viszonylag könnyen a felszínre lehet hozni. A számítások alapján a kiszolgáló létesítményekhez, illetve a vágatok kialakításához nagyjából 275 millió euróra, azaz 80-85 milliárd forintra lenne szükség.

Az óriásberuházás megvalósításában továbbra is elsősorban külföldi befektetőkre alapozna a Calamites. A bánya az indulást követően évi 1,2 millió tonna szén kitermelésére lehet alkalmas, két év után pedig teljes kapacitással 2,4 millió tonnás éves kitermeléssel működhet, nagyjából 80 évig. A mélyművelésű üzem közvetlenül kétezer, közvetett módon pedig 6-7 ezer dolgozónak adna munkát. A társaság terveiben nemcsak a kitermelés, hanem a szénre alapozva egy korszerű, jó hatásfokkal működő, a környezetvédelmi előírásoknak maximálisan megfelelő, tiszta szén technológiájú, kétszer 300 megawattos erőművi blokk telepítése is szerepel.

 

Orvosolható a magas kéntartalom

A fénykorában évente négymillió tonna szenet felszínre hozó és több mint tízezer dolgozót foglalkoztató mecseki szénbányát a rendszerváltás idején a veszteséges termelés, illetve környezetvédelmi aggályok miatt zárták be. Az itteni nagy fűtőértékű szén kéntartalma magas, 2-2,5 százalékos, ez azonban ma már korszerű berendezésekkel orvosolható. Ráadásul a hasznosítás mellett szólhat az alacsony, a versenytársakénál 35-40 százalékkal alacsonyabb ár is. Több szakértő szerint a metánkinyerés, illetve az úgynevezett elgázosításos technológia fejlődésével a mecseki szén ismét az érdeklődés homlokterébe kerülhet.