Lassan egy évtizede megy a szélmalomharc az európai méhészek és a brüsszeli bürokrácia között annak érdekében, hogy a kínai és ukránt műmézet ne engedjék be az unióba.

Nagy István agrárminiszter napokban tett nyilatkozta szerint a kínai és ukrán import műméz dömpingje közepette azért sikerült eredményeket is felmutatni, így például hazánk Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét.

Kapcsolódó

Az Európai Unióban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.

Az érintettek 890 ezer méhcsalád után igényeltek kifizetést az egységes kérelem keretei között.

Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.

A miniszter szerint sikerült szemléletváltásra bírni Brüsszelt az Ukrajnából az Európai Unióba importált mézzel kapcsolatban is, hiszen a korábbi évek átlaga feletti behozatalra 17 százalékos vámot vet ki az unió. Nagy István szerint azonban itt még nem lehet megállni, a fő nehézséget ugyanis az Ázsiából az unióba érkező műméz okozza, mellyel szemben határozottan fel kell lépnie Brüsszelnek.

A svájci példát nyugodtan át lehet venni

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Economxnak kiemelte: a tavalyi évben hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát.

A jelenlegi szabályok szerint, ha a vásárlók bemennek például egy szupermarketbe, egy adott üvegen csak annyi információt látnak, hogy a termék például az uniós és az unión kívüli mézek keverékét tartalmazza – ennél több tájékoztatási kötelezettsége nincs a forgalmazónak.

Svájcban a közbeszerzési jogszabályok egyenesen arról rendelkeznek, hogy svájci cégtől, termelőtől kell beszerezni a pályázatok során a termékeket. A magyar élelmiszerpiacnak nem a legnagyobb szereplője a mézágazat, ám lényegében csúcsminőségről beszélhetünk.

Ami nagyon fontos, az iskolákba be kell vinni a mézet, a gyerekeknek el kell magyarázni a méz, a méhecske fontos szerepét, szerencsére 1994 óta minden április 30-án megünnepeljük a Méhek Napját.

A negatív hírek elriasztják a fogyasztókat

Nagy István agrárminiszter nyilatkozatában arra is kitért, hogy a médiában folyamatosan megjelenő negatív hírek elriaszthatják a fogyasztókat.

Hasonlóképp látja Sárközi Zsolt méhész, aki az Economxnak kiemelte: a helyi termelőknek lehetőséget kellene biztosítani a pozitív megszólalásokra (a médiában szisztematikusan negatív hírekkel bombázzák és elbizonytalanítják a mézfogyasztókat). Személyesen sokat jár iskolákba, óvodákba, munkahelyekre, ahol játékkal, előadással népszerűsíti a magyar mézet.

Sok és türelmes munka, néha kevésbé látványos, de ennek van jövője és értelme. Ne várjunk Brüsszelre, ne borogassunk hordókat tiltakozásul, mert ami itt terem, az kiváló és eladható termék, nem szükséges külső segítségért kiáltani.

Az ágazat problémáiból való kivezető út nem a sokszor eredménytelennek tűnő szélmalomharc,  hanem megfelelő reklámtevékenységgel (internet, televízió rádió stb.), és anyagi áldozatvállalással népszerűsíteni kellene a magyar mézet.

Ha a hazai éves mézfogyasztás (3kg/fő= például mindenki mézzel issza a kávéját) elérné az európai szintet, az összes itthon termelt méz elfogyna. Persze, mindig lesz egy réteg, aki az élelmiszer kiválasztásánál csak az árat tekinti mérvadónak.

Területenként a méhészeknek össze kellene fogniuk, hogy akik hordósan értékesítenek, azok ne legyenek kiszolgáltatva a kereskedőknek, vagyis azok a méhészek, akik kiszerelnek, keressék meg a hozzájuk legközelebb eső hordós termelőt.

A nagybani ár pedig álljon arányban az általa meghatározott értékesítési árral.

Példa: 3600 forint az akácméz üvegezve, akkor 1800 forint a felvásárlási ár: így a hordóba termelő méhész anyagi biztonsága megvalósul – hangsúlyozta Sárközi Zsolt.

Az agrárminiszter szerint is szükség van a tudatos hazai fogyasztókra, ezért a termelőktől közvetlenül kellene vásárolni magyar mézet.

Ennyire fontosak a méhek

A méhek életbevágóan fontosak számunkra, hiszen a legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől. Tehát a kertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a méhek.

Habár az éghajlati és környezeti viszonyaink nagyon is alkalmasak a méhészkedésre, sajnos még mindig nagyon kevés mézet fogyasztunk. Egy lakosra évente 30-35 dkg méz, vagyis naponta 1 gramm jut.