Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2022-ben világszerte mintegy 249 millió malária fertőzés történt, beleértve 608 ezer halálesetet, ami messze meghaladja a Covid-19 világjárvány előtti szintet. A bizonytalan finanszírozás, a rovarölő szerekkel szembeni ellenállás és az éghajlatváltozás mind-mind a malária megbetegedések folyamatos emelkedéséhez vezetnek, mondják a tudósok.

A világ elveszíti a malária elleni harcot, a betegség, amely Ázsiában és Afrikában pusztító áldozatokat szed, és egyre inkább megjelenik a fejlett országokban, például az Egyesült Államokban. A világ egyik legnagyobb ágyhálógyártójának több mint 10 évvel ezelőtti egyetlen üzleti döntése súlyosbította a helyzetet.

Kapcsolódó

Az olcsó, tartós és könnyen terjeszthető, rovarölőszerrel bevont ágyhálók több mint két évtizede létfontosságú eszközei a malária kezelésének, amely a kínzó köhögéstől a veseelégtelenségig terjedő tüneteket okoz, és kevesebb mint 24 óra alatt halálos kimenetelű lehet. A hálók nem csak az alatta alvó embereket védik – kémiai bevonatuk a rovarok elpusztításával megfékezheti a fertőzést és csökkentheti a szúnyogfertőzést.

Az eredmények teljesen fantasztikusak voltak. Talán közel voltunk ahhoz, hogy felszámoljuk a maláriát ebből az országból. Most már nem látom ezt lehetségesnek

– mondta a Bloombergnek Tim Freeman, a Rotarians Against Malaria programvezetője Pápua Új-Guineában, amely ma a malária epicentruma a Csendes-óceán nyugati részén.

Pápua Új-Guinea más nemzetek számára is tanulságul szolgál arra, hogy milyen könnyen félresiklik egy betegségkezelési stratégia. A fájdalmasan gyönyörű és kétségbeejtően szegény szigetország Ausztrália északkeleti partjainál fekszik, és több mint 10 millió embernek ad otthont. A kutatók először 2017-ben figyeltek fel a maláriás esetek drámai megugrásával, ráadásul felfedeztek egy további problémát: a svájci Vestergaard cég által gyártott PermaNet 2.0-ban.

Szúnyoghálók terjesztése 

A vállalat megváltoztatta az országban használt egyetlen ágyháló kémiai bevonatát, így Pápua Új-Guinea elsődleges szúnyogok elleni védekezési eszköze jóval kevésbé hatékony, mutatta ki a kutatás. A változtatást nem hozták nyilvánosságra a malária elleni védekezést felügyelő globális egészségügyi szervezetekkel, illetve a hálót vásárlókkal vagy a hálóra támaszkodókkal szemben.

A több mint három tucat malária- és hálószakértővel, valamint a világ minden tájáról származó üzleti vezetőkkel és ipari tanácsadókkal – köztük olyanokkal, akik a Vestergaardnak dolgoztak – készített interjúk azt mutatják, hogy az "örökké vegyi anyagok" ellen indult közegészségügyi mozgalom egybeesett a háló gyártásának és minőségének laza felügyeletével.

A kutatóknak évekbe telt, mire rájöttek, hogy az új bevonat, amely csökkentette a költségeket és végül csökkentheti a hosszú távú rákkockázatot, kárt okozott a malária elleni küzdelem kulcsfontosságú eszközében.

A Vestergaard a Bloombergnek elmondta, hogy a bevonatot elsősorban azért cserélték le, mert egy beszállító megszüntette a PFAS-nak vagy örökké vegyi anyagoknak nevezett per- és polifluoralkil anyagok gyártását. Két, a hálótechnológiát ismerő tanácsadó, köztük egy neve elhallgatását kérő volt Vestergaard-alkalmazott szerint a hálógyártó a váltáskor drágább helyettesítő anyagot is használhatott volna, és más gyártási módszereket is megváltoztathatott volna a hatékonyság fenntartása érdekében.

A vállalat nem ismerte el a hálók hatékonyságának csökkenését, és azt mondta, hogy betartotta a WHO irányelveit, amelyek 2017-ig nem követelték meg a hálógyártóktól, hogy tájékoztassák a szervezetet a gyártási változásokról.

Más gyártók is szembesültek minőségi problémákkal, ami aggodalmat keltett, hogy ami Pápua-Guineában ilyen egyértelműen nyomon követhető volt, az a maláriás esetek további növekedésével járó, szélesebb körű kihívásokat jelez.

Milliárdnyi ágyháló

Tavaly szeptemberben a Vestergaard megünnepelte az egymilliárdodik rovarölő szerrel kezelt háló kiosztását. A vállalat cégvezetőket, filantrópokat és globális egészségügyi tisztviselőket hívott össze az ENSZ területén.

Megvannak az eszközeink, megvan az innováció. Senkinek sem kell többé maláriában meghalnia.

– mondta anno Mikkel Vestergaard Frandsen, a családi vállalkozás korábbi vezérigazgatója.

A kutatók szerint azonban az eszköz kudarcot vall. Pápua-Guineában a szúnyogok nagyrészt nem rovarölőszer-rezisztensek, és az ország évekig kizárólag a PermaNet 2.0-t használt ellenük. Ez természetes laboratóriummá tette az országot a máshol nehezen kivitelezhető hálós kutatások számára. 2019-ben az ottani tudósok az ország falvaiból és tartományi egészségügyi klinikákból származó, nem használt és bontatlan Vestergaard-hálókon végeztek vizsgálatokat, amelyek közül néhányat még 2007-ben gyártottak. Azt találták, hogy a 2012 előtt készült hálók – a legrégebbiek – mind hatékonyak voltak, míg az újabban készültek mindössze 17 százaléka ment át a teszten, amely a hálódarabokkal való érintkezés után elpusztult vagy mozgásképtelenné vált szúnyogok számát méri.

„Csapatunk úgy gondolta, hogy hiba történt” – mondta Moses Laman, a Pápua Új-Guinea Orvosi Kutatóintézet tudományos és kutatási igazgatóhelyettese.

Nem volt az. A kutatók, köztük Freeman és Stephan Karl, a Pápua Új-Guinea Institute of Medical Research entomológiai laboratóriumának vezetője, 2020-ban publikálták eredményeiket a Nature című folyóiratban, de kezdetben nehezen tudták megmagyarázni, hogy a hálók miért lettek ennyire kevésbé hatékonyak. További másfél évbe telt, mire sikerült kapcsolatot teremteni a hálók kémiai bevonatának változásával.

Carol Essex, a Vestergaard szóvivője kritizálta a kutatók kúptesztnek nevezett technikáját, és a Bloomberg Newsnak elmondta, hogy a PermaNet 2.0 megfelel a WHO hatékonysági kritériumainak.

„A kúpteszteket nem arra tervezték, hogy közvetlenül mérjék a malária terjedését, és a maláriás esetek újbóli megjelenése nem tulajdonítható a PermaNet 2.0 hálók teljesítményének” – mondta Essex.

A WHO két különböző vizsgálatot engedélyez a hálókra: a kúpvizsgálatot, és ha ezen megbuknak, akkor az alagútvizsgálatot. A tesztek abban különböznek, hogy a szúnyogok mennyi ideig és milyen közel vannak a rovarölő szerhez: a kúp teszt csak néhány percig tart, míg a nagyobb alagút teszt 12-14 órán át tart.

A pápuai kutatók azért végeztek kúpteszteket, mert szerintük a kettő közül ez a szigorúbb. Kiemelték a 2014-ben közzétett kúpvizsgálati eredményeket, amelyek a 2009-ig Pápua-Guineában forgalmazott hálókról készültek, és amelyek 92 százalékos hatékonyságot mutattak.

A Nature-ben megjelent munkájukat a Malaria Journal 2022 novemberében megjelent cikke követte, amely kimutatta, hogy a Vestergaard-hálók bevonatának megváltoztatása a hatékonyság csökkenéséhez vezetett. A vállalat 2023 januárjában közleményt adott ki, amelyben a következőket írta: „A termékeinken végrehajtott minden változtatás összhangban van a globális szabályozásokkal, és csak azt követően hajtjuk végre, hogy validáltuk, hogy a termék megfelel mind a WHO termékleírásainak, mind a WHO hatékonysági kritériumainak”.

Tavaly augusztusban Lino Tom pápuai egészségügyi miniszter levélben fordult Tedros Adhanom Ghebreyesushoz, a WHO főigazgatójához, amelyben azt kérte, hogy a szervezet hozzon létre egy munkacsoportot, amely kivizsgálja a „növekvő bizonyítékokat” arra vonatkozóan, hogy a hálók már nem olyan hatékonyak, mint korábban. A WHO a Bloombergnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „nagyon aggasztják a következmények”, és adatokat kért a kutatóktól, hogy megvizsgálják a kérdést.

Fertőzött szúnyogok

A malária egy parazita okozta betegség, amely fertőzött szúnyogok csípésével terjed az emberre. A malária magas lázzal, hidegrázással, hasi fájdalmakkal, nagyfokú gyengeséggel, elesettséggel jár. A fertőzés az öt év alatti gyermekeket és a terhes nőket sújtja a legsúlyosabban. Egyes afrikai országokban a betegség a Világbank becslése szerint évente mintegy 1,3 százalékkal csökkenti a GDP növekedését. Bár hagyományosan nem gondolták, hogy amerikai földön probléma lenne, tavaly kilenc maláriafertőzés történt az Egyesült Államokban, 20 év óta az első esetek. A világ lakosságának mintegy felét fenyegeti jelenleg a maláriafertőzés kockázata – jelentette a WHO a 2023-as globális jelentésében.