Súlyos következményekkel járna Európa legnagyobb gazdaságára és a partner országokra nézve, ha Németország kilépne az EU-ból. A Dexittel okozott veszteség rövid távon 690 milliárd euróra rúgna, és a döntés évtizedekre visszavetné a lakosság által megszokott jólétet – állapította meg a kölni Német Gazdaságtudományi Intézet (IW) legújabb kutatása, amelyben felmérték, hogy Nagy-Britannia példáját követve milyen hatásokkal járna a Dexit.

Ezt annak kapcsán vizsgálták a közgazdászok, hogy a németek körében második legnépszerűbb párttá előlépett, jobboldali populista AfD azzal kampányol a választások előtt: részben vissza akarja fordítani az európai integrációt.

Kapcsolódó

A bevándorlásellenes, euroszkeptikus párt szerint az EU a jövőben csak az egyes államok lazán kapcsolódó gazdasági érdekközössége lehet, míg a tagok politikai szuverenitását újjá kell építeni Brüsszel jogköreinek megnyirbálásával.

Korábban a Financial Timesnak kijelentették: az AfD hatalomra kerülése esetén megreformálnák az uniót, ha pedig ez nem sikerül, egy Brexithez hasonló népszavazást tartanának Németország EU-tagságáról. Ez a párt támogatóinak körében majdnem fele arányban nyitott kapukat döngetne, míg az összes többi, német választópolgár nagy többsége elutasítja a kilépésről szóló forgatókönyvet.

Két és félmillió munkahely kerülne veszélybe

Az IW kutatói pedig a számok szintjén riasztó következményeket feltételeznek, az unió szakadása ugyanis tovább mérgezné Európa beteg emberét és alapvetően elvágná a recesszióból való kilábalás esélyeit a német gazdaságban.

Úgy kalkulálnak, hogy a Dexittel mindössze öt év alatt a bruttó hazai termék (GDP) 5,6 százalékkal, vagyis körülbelül 690 milliárd euróval csökkenne, amely összeg nagyjából megfelel a koronajárvány és az Ukrajna elleni orosz támadást követő energiaválság okozta értékteremtési veszteségnek.

A gazdaságkutatók szerint ráadásul körülbelül 2,5 millió munkahely szűnne meg, ha a németek a kilépés mellett tennék le a voksukat.

Mivel az ország exportnemzetként erősen függ a többi EU-taggal folytatott kereskedelemtől, a vállalatok és a fogyasztók egyértelműen elszenvednék a katasztrofális következményeket – közölték, megjegyezve, hogy azt sem szabad elfelejteni: az uniós tagság nemcsak a jóléthez járul hozzá, hanem a nyitottságról, a szabadságról és a békéről is szól. 

A Brexitnél többe kerülne a Dexit

Az elemzéshez a Brexit példáját vették alapul, amelynek kapcsán a kutatók egész egyszerűen kijelentik: nem érdemes utánozni, mert Nagy-Britannia több kereskedelmet remélt a világgal és nagyobb politikai autonómiát a kilépéssel, ez azonban csak részben valósult meg.

A kedvezőtlen hatások ráadásul már az angolok döntésének 2020. január végi végrehajtása előtt jelentkeztek, amikor a font veszített értékéből az euróval szemben, ez pedig drágította az importot. Az EU-val való üzleti kapcsolatok bizonytalansága miatt a beruházások is megtorpantak, majd Nagy-Britannia kimaradt az unión belüli kereskedelem későbbi fellendüléséből.

Ezen nem sokat segít a londoni kormány Ausztráliával és Új–Zélanddal kötött szabadkereskedelmi egyezménye sem, amelyek 2035-ig mindössze 0,3-0,8 százalékkal járulnak hozzá a brit gazdaság teljesítményének növekedéséhez – idézi a Welt az elemzőket, akik szerint a Dexit tényleges hatása drasztikusabb lenne, mivel szorosabb kapcsolatot ápolnak más EU-államokkal.

Sokan lépnének, de a többség maradna

Az EU-val kapcsolatos kiábrándultság a júniusi választások közeledtével más nyugati országokban is téma.

Nemrég megírtuk: Ausztriában a lakosság több mint fele egyértelműen az uniós tagság mellett foglal állást annak gazdasági és társadalmi hatásai miatt, ám minden ötödik osztrák állampolgár szerint ki kellene lépni a közösségből.

Ez a linzi IMAS intézet reprezentatív felmérése szerint az EU által elszenvedett válságok romboló hatását igazolja, mivel 2019-hez képest idén a hagyományosan uniópárti osztrákok körében is több mint tíz százalékkal csökkent az elkötelezettek száma.