Az átállást követően érezhetően csökkent a forgalom, vagyis a kizárólag csalásra épülő ügyletek − amelyek fiktív forgalom utáni áfa-visszaigénylésre épültek − kiszorultak.

A fordított áfafizetés ezeket a színlelt ügyleteket okafogyottá tette, ez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy a csalás megszűnt volna. Sokkal inkább átterelődött olyan államokba, ahol az ügyletek még nem adóznak fordítottan. A legjobb helyszín ma Szlovákia és Csehország.

Az idén januárban a cseh és szlovák hatóságok nyomozása révén lefülelt fémkereskedő banda esete is jól mutatja: a változás annyi, hogy a csalók máshol álltak munkába. A fémhulladékot Magyarországról szlovák és cseh végfelhasználóknak szállították, majd a klasszikus csalásra ott került sor: egy értékesítési láncot képezve az eladók elmulasztották az áfa befizetését, ám a vevők azt visszaigényelték. Az értékesítési láncot strómancégek alkották, vagyis minden tag részt vett a csalásban.

A szlovák költségvetést 21 millió euró kár érte: 555 tranzakció során 112 millió euró értékű pénzmozgás történt az áfafizetés mellőzésével. A szervezet elsősorban rezet szállított négy felvásárlócégnek. A csoport Csehországban sem volt rest: öt gazdasági társaságon keresztül 80 millió korona (920 millió forint) értékben követett el adócsalást.

Az ügyben tucatnyi gyanúsított ellen indult eljárás. Az akció során 19 nagy értékű autót, köztük Bentleyt, Maseratit foglaltak le, összesen 230 millió forint értékben, továbbá 62 millió forintnyi készpénzt és ékszereket, a széfekből pedig hat kilogramm arany is előkerült. Ez persze még korántsem fedezte a csoport által okozott kárt.