A Keler bevételeinek legnagyobb része, 74 százaléka az előző éveknek megfelelően az értékpapírforgalmi szolgáltatásból származott. Ezen a területen a tervezettnél 214 millió forinttal nagyobb bevételt értek el, emellett a vártnál 40 millió forinttal nagyobb bevétel származott a kibocsátói szolgáltatásból, a letétkezelésből pedig a tervezettnél 50 millió forinttal lett nagyobb a társaság bevétele.

A garanciaszolgáltatásokat nyújtó és klíringházi szolgáltatásokat biztosító Keler KSZF Zrt. fő tevékenységéből származó bevétele 1,713 milliárd forint volt 2019-ben, ez a tervhez képest közel 5 százalékkal magasabb összeget jelent, az egy évvel korábbi szintet pedig 25 százalékkal haladja meg. Az egyéb bevételek 196,9 millió forintot tettek ki a múlt évben, ez pedig a tervezetett 23 százalékkal múlja felül, egyúttal 0,9 százalékos növekedést jelent a 2018-ban elért összeghez képest.

Kapcsolódó

A fennállásuk óta elért legmagasabb bevétel részben annak köszönhető, hogy a kedvező gazdasági környezetet kihasználva a társaság még 2018 decemberében 50 százalékkal megemelte a legkockázatosabb és egyben legtőkeigényesebb klíringpiacnak számító energiapiaci díjait, igaz, ezeket tavaly augusztusban 20 százalékkal mérsékelte. Az ügyfelek döntő többségét a tőkeköltségekhez igazított új díjak ellenére is sikerült megtartani, az energiapiac 700 millió forinttal díjbevételi rekordot döntött - mondta Kecskésné Pavlics Babett, a Keler KSZF vezérigazgatója.

Az 1993-ban alapított Keler Központi Értéktár Zrt. (Keler) tulajdonosai a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értéktőzsde. Leányvállalatával, a Keler KSZF Zrt.-vel együtt alkotják a Keler Csoportot, biztosítják és működtetik a hazai és számos európai tőke- és energiapiac zavartalan működését biztosító infrastruktúrát.

A Keler a magyar tőkepiac egyedüli központi értéktáraként a magyar értékpapírok kibocsátásának, az értékpapír tranzakciók kiegyenlítésének központi háttérintézménye. A Keler KSZF klíringházként biztosítja az ügyletek biztonságos és átlátható elszámolását.