A kkv-kszektor után a közeljövőben a háztartási hitelezésre, ezen belül is a lakáshitelek piacára fókuszál a jegybank. Miközben ugyanis az egészséges szerkezetű lakáshitelek fennmaradását több tényező segítik - adósságfékszabályok, minimális önrész, minimum jövedelemarányos törlesztőrészlet elvárása, kamatfixálású lakáshitel-konstrukciók -, ugyanakkor a hitelek ára még mindig magas, a lakáshitelek piacán az árverseny nem elégséges - fogalmazott Nagy Márton a lapnak.

Sok bank ugyanis jövedelmezőségi okok miatt kerüli a kamatversenyt. Miközben ugyanis lement az alapkamat, az 500 bázispontos (öt százalékpontos) felár az elmúlt öt évben szinte nem változott. Ráadásul ez a felár a kelet-közép-európai országokban 200 bázisponttal (két százalékponttal) kisebb. Így egy magyar háztartásnak havi tízezer forinttal többe kerül egy lakáshitel itthon, mint a környező országokban -  ez nemzetgazdasági szinten havonta mintegy négymilliárd forintos különbséget jelent.

Kapcsolódó

Ennek az alelnök szerint három fő oka van:

  • a lakáshiteltermékek nehezen vagy egyáltalán nem összehasonlíthatóak
  • a bankváltásnak igen jelentős adminisztrációs és pénzbeli költsége van
  • a magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban alacsony hatékonysággal működik.

Nagy újra megismételte régi tézisét, miszerint túl sok bank van a magyar piacon, ezért azt várja, hogy számuk hosszú távon csökken. Lesznek olyan bankok, amelyek összeolvadnak, lesznek olyanok, amelyek a költség lefaragásával képesek lesznek olcsóbb hiteltermékeket nyújtani, így a nagyobb árverseny mellett kiszorítják a nem hatékony versenytársakat. A hatékonyságjavulást a nagyobb verseny tehát kikényszerítheti, amit a digitalizáció is támogathat.

Az utóbbi ügyében az MNB támogatja, hogy a a jogalkotó a digitalizáció területén új, egységes szabályokat hozzon létre ia a működési keretrendszer kijelölésére.