A pótdíj mértéke nem tisztességtelen mértékű. Egy bírói ítélet még nem tekinthető konzekvens bírói gyakorlatnak, valamint jogi kötelezettséget sem ró a BKK-ra. Ezért nem tervezik, hogy a pótdíj mértékének a megváltoztatására javaslatot tegyenek a fővárosi önkormányzatnak - írta a cég az Indexnek.

Ezzel együtt a BKK folyamatosan nyomon követi a folyamatban lévő polgári peres eljárások tapasztalatait, és ha "a bíróságok építő jellegű kritikát fogalmaznak meg határozataikban", akkor a cég "természetesen megvizsgálja az intézkedés lehetőségét" - tették hozzá.

Kapcsolódó

Az ügyben jogi vita bontakozott ki, amelyet az Index cikke fejt ki részletesen. Az ügy előzménye, hogy elmeszelte a bíróság a BKK egy megbüntetett utassal szembeni pótdíjkövetelését, mert annak mértéke 92-szerese a jegyárnak, ez pedig tisztességtelen.

Az érintetett 2015 őszén bírságolták meg a BKK ellenőrei, majd egy évig nem foglalkoztak az üggyel. Ezután a cég fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. A perre végül azért került sor, mert az áldozat ügyvédje szerint a követelés alapjául meghatározott általános szerződési feltétel tisztességtelen.

Az eljáró bíróság a BKK pótdíját összehasonlította a parkolási pótdíjjal (ami 15 napon belüli befizetés esetén jellemzően az egy órai várakozási díj 12-14-szerese, 15 nap után pedig a 40-szerese, ráadásul nem kamatozik). Ehhez képest a BKK pótdíja már 30 napon belül 45-szörös, azon túl pedig 92-szeres fizetési kötelezettséget jelent. Ez a bíróság szerint nyilvánvalóan sérti a Polgári Törvénykönyv meghatározott pontját. Mivel pedig ez a szerződési feltétel tisztességtelensége miatt érvénytelen, a bíróság elutasította a BKK követelését.