"Július 28-án a kora esti órákban, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzettel határos Kozárdon lévő lakóházam külső világítása egy nőstény szarvas álganajtúrót (Bolbelasmus unicornis) vonzott be. Miután ezt a közösségi jelentőségű bogárfajt a tájegységből még nem ismertük, azonnal fontossá vált, hogy kiderítsük, honnan érkezett ez a példány" - kezdi beszámolóját a Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetője.

A rovar rendkívül ritka Magyarországon, eszmei értéke 50 000 forint, de egész Európában kevés helyen található csak meg, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy rejtőzködő életmódot folytat, valamint hogy melegkedvelő, sztyepp- és erdőssztyepp-fajként szárazabb gyepekben, nyílt erdőkben fordul elő, ami lecsökkenti a potenciális élőhelyei számát.

Kapcsolódó

A bogarak között az egyik legfélreértettebb, amit a neve is sugall: szemben a ganajtúrókkal, nem állati ürülékből gyúrt golyókat tol maga előtt, hogy abba petézzen, hanem akár félmétert is leás a földbe, hogy ott gombákba helyezze utódjait. Itthon többnyire szarvasgombákban találták meg eddig a petéit. Lárvái a gombában fejlődnek és bábozódnak, imágói áttelelnek, majd májustól augusztusig rajzanak. "A lámpa fényében, a fű fölött alacsonyan repülő szarvas álganajtúrókat nem nehéz észrevenni és meghatározni. Megtalálásukat inkább az nehezíti, hogy nagyon rövid ideig, 15-30 percig rajzanak, így esténként csak egy-egy szűkebb területet tudunk átvizsgálni" - írta róla a megtaláló.

A mostani lelet is mutatja, hogy miért fontos a Natura 2000 besorolású szárazabb, gyepes, ritkásabb erdőterületek védelme.