A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben 15 nyaraló tulajdonosa perelte a pavilonsor tulajdonosát, mondván, hogy ő felel a bérlői jogsértéséért. Véleményük szerint megsértette a pihenéshez, valamint a magánlakáshoz fűződő személyiségi jogaikat.

A jogsértés megállapítása mellett a nyaralótulajdonosok kérték a pavilonsor tulajdonosát annak kötelezésére, hogy a pavilonok működését szüntesse meg, továbbá valamennyi tulajdonos részére, három évre - szezononként - 300-300 ezer, összesen 900 ezer forint nem vagyoni kártérítést fizessen meg, a késedelmi kamatokkal együtt.

Kapcsolódó

Másodlagos kereseti kérelmük az volt, hogy állapítsa meg a bíróság a szükségtelen zavarást és tiltsa meg a  zeneszolgáltatást, erős fényhatások alkalmazását, továbbá kötelezze a pavilonsor tulajdonosát a legnagyobb zajt okozó borudvar 21 órai bezárására. A másodlagos kereseti kérelem is kiterjedt az elsődleges keresettel egyező mértékű, nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

A keresetlevélben részletesen leírták, hogy miért nem tudnak a nyaralóikban pihenni esténként. A pavilonsor tulajdonosa természetesen a kereset elutasítását kérte, mivel a pavilonjait európai uniós turisztikai pályázat keretében létesítette, erre 5 éves fenntartási kötelezettsége áll fenn.

A Kúriáig jutott az ügy

Az elsőfokú bíróság aszerint különböztette meg a nyaralótulajdonosokat, hogy az ingatlanjaik milyen messze vannak a pavilonsortól. A legközelebb lévő 5 tulajdonos 500 ezer forint kártérítést, a kissé távolabb lakó 3 tulajdonos 200 ezer forint kártérítéshez jutott a bíróság jóvoltából, a többiek nem kaptak egy fillért sem. A pavilonsor tulajdonosát eltiltotta a bíróság a szomszédok zavarásától, így "18 és 22 óra között legfeljebb a szomszédok szükségtelen zavarását meg nem valósító gépi és élőzene szolgáltatása, fényhatások keltése történjék, 23 órakor a mindenkori bérlőivel együtt gondoskodjék a pavilonok bezárásáról".

Az elsőfokú ítélet ellen a nyaralótulajdonosok és a pavilonsor tulajdonosa is fellebbezett. A jogerős ítélet kimondta: a 8 pavilonban a vendéglátóhelyek kialakítása nem jogsértő, annak a kora esti vendégforgalom zavaró hatását a nyaralótulajdonosok tűrni kötelesek, az sem személyiségi jogot, sem szomszédjogot nem sért. Ugyanakkor rögzítette, hogy a késő esti, éjszakai órákban szükségtelen mértékű zavarásnak minősül az olyan zeneszolgáltatás, illetve az olyan nyitva tartás, amely alkalmas arra, hogy a közvetlenül szomszédos ingatlanok használóinak nyugalmát lényegesen megzavarja. A jogerős ítéletben csak a legközelebbi 5 nyaralótulajdonos kapott kártérítést.

Ezt követően mindkét fél felülvizsgálatot kért a Kúriától, de a legfőbb bírói fórum jóvá hagyta a jogerős ítéletet.