A gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézetének vezetője az MTI-nek elmondta, hogy sajátos geológiai adottságai miatt a Kárpát-medence földkérge vékonyabb, mint máshol. Ezáltal az országban világviszonylatban is kiemelkedően sok - összessen 1440 -, a bolygónk magmája által hevített, forró vizet adó hévíz kutat tartanak számon. Ezen megújuló erőforrások az energiaárak elszabadulása következtében még inkább felértékelődnek. Hasznosításukra a zöld gazdaság fejlesztésén belül elsősorban a kertészetben kínálkozik lehetőség - tette hozzá Dimény Judit professzor.

Az évi csaknem 2 millió tonnányi, 140-180 milliárd forint értékben termesztett zöldség egyharmadát jelenleg is a hozzávetőleg 6000 hektárnyi üvegház és fóliasátor alatt állítják elő. A geotermikus energia felhasználásával ez a terület akár megkétszerezhető lenne, ami által az ágazat kitörési pont lehet az ország gazdasági megerősödéséhez - figyelmeztetett a professzor, aki szerint Magyarország íly módon rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalommá válhat.

Elemzések szerint elsősorban Heves és Békés megye termálvíz kútjait állíthatnák az üvegházi zöldségtermesztés szolgálatába, de az alföldi régiók is kínálják ehhez magukat, ahol már több ilyen bázis is működik. Az egész évben olcsó energiával előállított friss zöldség termesztéséhez éppen a segélyeken élő, képzetlen inaktív munkaerőt lehet, némi képzéssel mobilizálni - emelte ki a szakember.

A sok ezer kétkezi munkás mellett azonban szükség van az üvegházakat működtető mérnökökre is. Éppen ezért az egyetem most együttműködési megállapodást készül kötni a Gödöllőhöz közeli Turán létesülő óriás üvegház beruházását finanszírozó Sugar Holdig befektető társasággal és a helyi önkormányzattal - utalt rá Dimény Judit.

A paradicsomon kívül a majdani további, a turaihoz hasonló üvegházakban más zöldségeket is termesztenek majd, ellátva friss áruval a hazai és a külföldi piacot - mondta Dimény Judit.