Évente 1925 eurót költ Magyarország az állampolgárai egészségügyi ellátására, ez nagyjából az uniós átlag fele. Ráadásul a gyógyszerekhez is lassabban férnek hozzá a betegek, hiszen 2020 és 2023 között átlagosan 636 nap kellett ahhoz, hogy egy gyógyszert befogadjon a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), ami 10 százalékkal hosszabb időt jelent, mint az 578 napos európai uniós átlag – hívja fel a figyelmet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentése.

2025 januárjában a gyógyszerek csupán 27 százaléka volt támogatott hazánkban, míg az EU-átlag 46 százalék körül alakult. A jelentésben arról is szót ejtenek, hogy 2024-ben a magyarok 1,4 százalék számolt be arról, hogy pénzügyi okok, a hosszú várólisták vagy az utazási távolság miatt nem tudtak orvosi vizsgálaton részt venni – ez az arány pedig a 3,6 százalékos EU-átlag alatt van. Az OECD azonban azt is hangsúlyozza, hogy más EU-országokhoz hasonlóan a szegénység kockázatának kitett személyek körében magasabb az ellátatlanok aránya. 

Rendkívül sokat költenek a magyarok saját zsebükből az egészségügyre, az összes egészségügyi kiadás 23 százalékát, és költségek nagy részét 51 százalékát a patikákban költik el – erről itt írtunk korábban. 

Nem véletlen, hogy a magyar lakosság ilyen sokat költ gyógyszerre. Egy olyan rendszerben, ahol a prevenció gyenge, a szűrések nem elégségesek, az egészségtudatosság pedig nincs kellően stratégiai szinten kezelve, ott a gyógyszer lesz az első számú „megoldás” és nem a megelőzés, nem az életmódváltás, nem az okok kezelése

– véli Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

Kapcsolódó

Ma minden csatornán az ömlik ránk, hogy ha bármi fáj, vegyél be rá egy gyógyszert. Nem az okot keressük, nem a kiváltó tényezőket kezeljük, hanem a tünetet tompítjuk. Ez rövidtávon persze kényelmes, de hosszú távon nem vezet jobb egészségi állapothoz. Sőt: kifejezetten rontja a korai felismerés és az időben történő beavatkozás esélyét. 

Ha komolyan gondoljuk a fenntarthatóbb egészségügyet, akkor ezekhez mind hozzá kell nyúlni:

  • csökkenteni kell a gyógyszerreklámok súlyát és agresszivitását;
  • a vény nélkül kapható gyógyszerek áfáját emelni kell, vagy célzott reklámadót kell kivetni rájuk;
  • az ebből származó bevételt pedig kötelezően prevencióra, szűrésekre, egészségfejlesztésre és edukációra kell fordítani;

Szemléletváltásra van szükség Lancz Róbert szerint, azért, hogy ne a tünetkezelés legyen az alapértelmezett válasz, hanem az okok feltárása. Ne akkor avatkozzunk be, amikor már baj van, hanem előtte. Ez az, ami hosszú távon csökkenti a rendszer terhelését, javítja a népegészségügyi mutatókat és valódi értéket teremt.

Jól vagyunk, vagy csak becsapjuk magunkat?

A magyarok többsége jó egészségi állapotról számolt be, de jelentős különbségek vannak jövedelmi csoportok között. 2024-ben a lakosság 64 százalékának jó volt az egészségi állapota, az unióban pedig a lakosság 68 százaléka érezte jól magát.

A nemek közötti különbségek viszont jelentősek: a férfiak 67 százaléka, a nők 62 százaléka számolt be jó egészségről. A jövedelmi különbségek ennél is drámaibbak: a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó nők mindössze 43 százaléka érezte jól magát az egészségét tekintve, míg a legmagasabb jövedelműek között ez az arány 77 százalék – a különbség jóval nagyobb az uniós átlagnál.

Demográfiai válság

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon az idősebb korosztály aránya nőtt: a 65 év felettiek aránya a teljes lakosságon belül 2000-ben 15 százalék volt, 2024-re 21 százalékra emelkedett, és a prognózis szerint 2050-re elérheti a 28 százalékot.

Az OECD szerint a 65 éves magyar nők további 18,1 évnyi, a férfiak további 14,2 évnyi életre számíthatnak. A 65 év feletti magyar férfiak és nők fele több krónikus betegséggel is küzd, ami szintén az EU-ban az egyik legrosszabb adat. 

Magyarországon mintegy 49 ezer haláleset volt visszavezethető viselkedési kockázati tényezőkre, ezek között van a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás és az alacsony fizikai aktivitás is. További kilencezer halálesetért a légszennyezés felelős. Ezek miatt a viselkedési és környezeti kockázati tényezők miatt kialakult betegségek együtt a teljes magyar halálozás 35 százalékáért voltak felelősek, ami meghaladja a 29 százalékos EU-s átlagot.

Minden negyedik magyar felnőtt napi szinten dohányzik, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. A serdülők körében is magas a dohányzás aránya: 2022-ben a 15 évesek 30 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvételt megelőző hónapban dohányzott, szemben az EU átlag 17 százalékával. Emellett a 15 évesek 33 százaléka használt e-cigarettát az elmúlt hónapban, ami az EU-ban a legmagasabb érték, az EU-átlag pedig 21 százalék körül alakul.

A magyar felnőttek évente átlagosan 10,8 liter alkoholt fogyasztanak, ez pedig egy literrel több az EU-átlagánál. A 15 évesek 38 százaléka számolt be arról, hogy életében többször részeg volt, az európai tiniknek pedig csak 23 százaléka mondta ugyanezt.

Önbevallás alapján a magyar felnőttek 22 százalékát sorolták elhízottnak, szemben az EU-s országok 15 százalékos átlagával. A tényleges testtömegindex (BMI) mérésén alapuló adatok még súlyosabb képet mutatnak: a teljes magyar lakosság egyharmada volt elhízott, növekvő tendencia látszik, különösen a férfiaknál aggasztó a helyzet, az elhízottság aránya 2009 és 2019 között 26 százalékról 36 százalékra nőtt, míg a nőknél viszonylag stabil maradt. A serdülők elhízottsága terén is borzasztó adatok láttak napvilágot, míg 2010-ben 15 százalékuk volt elhízott, 2022-re pedig már 25 százalékuk – ez pedig az egyik legmagasabb arány az EU-ban. 

Mozgás életet menthet

2024 májusában indult el a Mozgást Receptre Program, amit pozitív példaként még az OECD jelentésben is kiemelnek. A projekt mozgatórugója, hogy statisztikai adatok szerint Magyarország lakosságának egészségi állapota kritikusan romlik: naponta 37 ember hal meg azért, mert nem mozog eleget. 

A mozgás receptre programhoz már 54 önkormányzat csatlakozott, a legaktívabbak, Kaposvár, Kecskemét és Zalaegerszeg. A programot 357 orvos alkalmazza, 2212 regisztrált felhasználója is van a projektnek – erről Babai László, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnöke beszélt egy őszi konferencián.

A program lehetővé teszi, hogy a háziorvosok fizikai aktivitást írjanak elő pácienseiknek, ezzel segítve az életmóddal összefüggő betegségek megelőzését és kezelését, valamint az aktív életmód népszerűsítését. A települések feladata a háziorvosok és a lakosság tájékoztatása, továbbá együttműködés a helyi sportlétesítményekkel, hogy a recepttel rendelkezők számára ingyenes mozgáslehetőségeket biztosítsanak.

Népegészségügyi szűrésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni

Az OECD azt is hangsúlyozza, Magyarországon a mell- és méhnyakrák szűrési részvétele a COVID-19 előtti években csökkent, és továbbra is az EU-átlag alatt marad. A 50–69 éves nők körében a mellrákszűrés 2006-ban még 49 százalékos volt, 2019-re 39 százalékra esett, a pandémia alatt pedig 2021-re 30 százalékra csökkent. 2022-től azonban a részvételi arány újra emelkedett, 2024-re elérte a 49 százalékot. A méhnyakrákszűrés 20–69 éves nők körében 2021-ben 26 százalék volt, de 2024-re 36 százalékra nőtt.

Arra is kitértek, hogy a mentális egészségügyi ellátás mutatói is rosszak, mivel statisztikai adatok szerint az ellátás iránti kielégítetlen igény 2021 és 2024 között 3,8 százalékról 8,4 százalékra nőtt.