A portál beszámolója szerint Lilija Hrinevics az új oktatási törvényről szombaton Beregszászon tartott szakmai fórumon azt mondta, hogy a jogszabálynak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét sok mítosz övezi, és azt politikai célokra használják fel. Emlékeztetett arra, hogy a törvény "nyelvi" cikkelyével kapcsolatban van a legtöbb félreértés a nemzetiségek körében - idézi az MTI.

"Nem igaz, hogy a nemzetiségi iskolák bezárásáról van szó. Amit a cikkely valóban megváltoztat, az az, hogy az 5. osztálytól növeli az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számát, és ukrán nyelvű tantárgyakat vezet be" - mondta a miniszter.

Kapcsolódó

Kifejtette, hogy neki csak a cikkely 4. pontjával kapcsolatban vannak kételyei, amely kimondja, hogy az 5. osztály után csupán néhány tantárgy oktatható anyanyelven. Jelezte, erről vitát kezdeményez a parlamentben, ahol a nyelvi sajátosságokat figyelembe vevő különböző oktatási modelleket fog javasolni.

A tárcavezető hangsúlyozta, ha a magyar iskolák tanulói az érettségiző 11. osztályig kizárólag magyarul tanulnak, akkor nem lehetséges, hogy megfelelő szintű ukrán nyelvoktatást kapjanak. A tantárgyak többségét azonban magyar nyelven fogják tanítani - mondta, megjegyezve, hogy a szülők választhatnak, magyar vagy ukrán oktatási nyelvű iskolába íratják-e a gyermeküket.

A miniszter kifejtette, "egyesek szerint szűkítjük a jogokat, amikor néhány tantárgyat ukránul akarunk oktatni, én pedig azt állítom, hogy mi bővítjük a jogokat". Az államnyelv ismerete nélkül az iskolák végzőseinek szűkösek a lehetőségeik a szakmai kiteljesedést, állami szolgálatba lépést, sőt bizonyos orvosi segítség igénybe vételét illetően is - tette hozzá Lilija Hrinevics, közölve, hogy a magyar iskolák számára új módszert dolgoznak ki, tankönyveket és didaktikus anyagokat készítenek az ukrán nyelv hatékonyabb oktatása érdekében.