Az idei harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária fogyasztói bizalom indexe (fbi), mivel minden második magyar a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít a következő egy évben.  Az fbi értéke a negyedévben 6 ponttal, 126,8 pontra esett, így a mostani érték nagyjából a 2012 márciusinak felel meg.

A részindexek közül a fogyasztói várakozások mutatója a negyedében 10 ponttal, 142,1 pontra csökkent. A korábbiakban jellemzően pozitívabb eredményeket hozó nyári hónapok ellenére ugyanis romlott mind a háztartások várt saját pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése - az utóbbinál borúlátóbbak mind a 12 hónapos rövid távú, mind pedig az 5 évre szóló hosszú távú várakozások. A vásárlási hajlandóság mutatója pedig 1 ponttal, 109,8 pontra szelidült.

Kétszámjegyű drágulástól tartanak

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 szeptemberében kitartóan rosszak: a lakosság 49 százalék számít a munkanélküliség növekedésére. Magas maradt az inflációs várakozás is: a lakosság túlnyomó része - a júniusi 87 százalékkal szemben most 93 százaléka - továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók most átlagosan 11 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

Tízből heten soha nem vennének fel hitelt

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbra is igen pesszimisták: tízből hatan az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számítanak, azaz reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják. A hitelfelvételi kedv sem nőtt júniushoz képest: a lakosság 27 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten pedig úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (42 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 29 százalék azok változatlanságát várja a következő 12 hónapban.

A többség nem tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást

A megtakarításokkal kapcsolatban a válaszadók 38 százaléka bizonytalan annak eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 21 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Tovább csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket, csupán 51 százalék venne mostanában lakást. A lakosságnak mindössze 39 százaléka (szemben az előző negyedévben mért 52 százalékkal) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 8 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontot.