Három közteher-csökkentési csomagot is ismertetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy tegnapi konferencián a 2009-es adójavaslatok részeként, ám világos volt, hogy a kormány azzal a javaslattal ért egyet leginkább, amely szerint a tb-járulékok érdemi visszavágására van szükség. Az egyik, a kormányfő előadásában túl drágának ítélt ún. szuperbruttósítási javaslat mellett érvel ugyanakkor a GKI.

A GKI szerint a bér- és bérteher-reform célja rövidtávon a világosabb, egyszerűbb és igazságosabb közteherviselés. A foglalkoztatáshoz tartozó közteherviselés teljes mértékének világossá tétele, egyszerűsítése, a kulcsok számának csökkentése, és az adó- és járulékkulcsok mértékének számottevő mérséklése lenne többek között a feladat.
A közteherviselésen belül a szolidaritást kifejező adóelvonás és a befizetéssel arányos társadalombiztosítási szolgáltatás-vásárlás rendszerének világos elhatárolása valamint az adóelkerülők terheinek - még elviselhető mértékű - növelése, vagyis összességében: átlátható rendszer, adóbázis-szélesítés, adókulcs-csökkentés.

Közép- és hosszú távon: a gazdaság dinamizmusát és versenyképességét szolgáló folyamatok beindítása, azaz a teljesítmények legális növelésében való érdekeltség számottevő erősítése, fehérítés. Az adóelkerülés, a szürke és fekete gazdaság fokozatos mérséklése, a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség hosszabb távon is fenntartható arányának kialakítása, a kívánatos öngondoskodás mértékének világossá tétele az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben, a nemzetközi versenyképesség javítása a vállalkozások bérköltségének átláthatóbbá tételével és a lassúbb bérköltség-növekedéssel.

A GKI által javasolt változtatások lényege 

A bér-, adó- és járulékrendszer centrumába azt kell helyezni, ami a vállalkozások jelentős részénél az érdekeltség középpontja már most is: a munkavállaló és munkaadó által fizetett összes adóval és járulékkal együttes bérköltséget. A reform nyomán ez az új bruttó bér (szuperbruttó).

Minden bér-adó és bér-járulék alapja ez a szuperbruttó bér. Így minden bért terhelő adót és járulékot ebből a munkavállaló fizet (technikailag persze a munkaadó vonja le és fizeti be). A szuperbruttó bért terhelő összes elvonás az átlagkereset másfél-kétszereséig 50százalékos, s csak e felett 60%os.

A közteherviselés összes szolidarítási elemét egy progresszív SZJA-ban célszerű érvényesíteni. Ezért az SZJA-terhelés önmagában emelkedik. A természetbeni egészségügyi ellátások finanszírozását mindenkinek azonos biztosítást nyújtó fix összegű, mindenki által fizetett kártyapénzzel célszerű megoldani. A nyugdíjas, a gyerek és a szociálisan rászoruló után az állam fizeti ezt. A nyugdíjbiztosítás alapjául szolgáló járulék az átlagjövedelem három-négyszerese felett degresszív, így jellemzően biztosítja a jövedelmek és a szolgáltatások arányosságát.

A javasolt reform jelentősen átrendezi a nettó jövedelmeket, az adókulcs-csökkentés (nettó béremelkedés) számottevő a dupla minimálbér feletti jövedelmeknél. Ezért ebben a körben a bevezetés évében nincs szuperbruttó-béremelés, hiszen a nettó kereset e nélkül is 5-23%-kal nő. A reform a dupla minimálbér alatti jövedelmeknél tehernövekedést jelent (adóbázis szélesítés), ezt az Érdekegyeztető Tanácsban megkötendő bérmegállapodás ellensúlyozza: e körben 15-23%-os szuperbruttó-béremelés megvalósítása a cél. Azok a cégek, amelyek ágazati okokból nagyon alacsony átlagbérűek - rendezett adó- és munkaügyi kapcsolatok esetén - költségvetési segítséget kaphatnak az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának végrehajtásához.

A bér- és bérteher-reform akkor igazán átütő erejű, ha végrehajtása egy lépésben történik. Akár költségvetési, akár más okokból azonban többlépcsős (két év alatti) bevezetés is lehetséges. A javasolt lépések a bevezetés évében kb. 400 milliárd forinttal rontják az államháztartás egyenlegét. Ennek ellensúlyozására a már láthatóan rendelkezésre álló forrásokon túl további fehérítő, illetve mentességeket-kedvezményeket csökkentő lépések is szükségesek. Kétlépcsős bevezetés esetén az éves egyenlegrontó hatás nem haladja meg a 200 milliárd forintot.

A javasolt változások fő lépései 2009. január 1-jei bevezetés esetén

1. A jelenlegi bérek (keresetek) technikai szuperbruttósítása, ahol az átállási szabály: jelenlegi bruttó bér x 1,32 + havi 1950 Ft.

2. A technikai szuperbruttósítás utáni jövedelemre 2009. január 1-től az alábbi közterhek érvényesülnek:

  • az SZJA 20% az átlagjövedelem másfél-kétszereséig, efölött 30% az átlagjövedelem három-négyszereséig, majd 35%;
  • az SZJA rendszerében adómentesség (0 kulcs) van nominálisan évi 750 ezer Ft jelenlegi jövedelemig (itt nincs bruttósítás); praktikusan 150 ezer forint éves adókedvezmény érvényesül, az adójóváírás megszűnik;
  • a százalékos tb teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30%, e fölött pedig 25% (ezen belül 25%, ill. 20% a nyugdíjjárulék, amiből az átlagjövedelem három-négyszereséig 6% kerül a magánnyugdíj pénztárakba; 2-3% a pénzbeli egészségügyi ellátásokat finanszírozza, míg 2-3% a Munkaerő Piaci Alapba kerül);
  • mindenki havi 10 ezer forintos egészségügyi fix összegű terhet (kártyapénzt) fizet; a nyugdíjas, a gyerek, a szociálisan rászoruló után az állam fizeti ezt;
  • az SZJA-hoz kapcsolódó 4%-os szolidaritási adó megszűnik;
  • a tőkejövedelmek után (a kamatot kivéve) 25%-os SZJA és a tőkejövedelem fele után 25%-os nyugdíjjárulék (és ahhoz tartozó nyugellátás) érvényesül mindaddig, amíg a biztosított utáni összes befizetett nyugdíjjárulék nem éri el az átlagjövedelem kétszereséhez (vagy négyszereséhez) tartozó nyugdíjjárulék szintet. Az eddig itt alkalmazott százalékos egészségügyi járulék megszűnik. Hasonló nyugdíjjárulék és nyugellátás érvényesíthető az EVA-ban működőknél.

Az ÉT-ben 2008-ban olyan megállapodás születése kívánatos (ez feltétele a reformnak), ami szerint:

  • a 2008 október-decemberi fizetéseket, adókat és járulékokat szuperbruttósítva is kimutatják és az ebből kiinduló bruttósítást januárban végrehajtják, összhangban az erről rendelkező törvénnyel.
  • a 2009 januári bérfejlesztésekkel:

    - a korábbi évi 1,8 millió forint alatti fizetéseknél megvalósítják az átállás miatti nettó bércsökkenés teljes kompenzálását (felhasználva erre a központi költségvetés által nyújtott esetleges támogatást is) és ezen felül az év során további 5-8%-os bérfejlesztést ajánlanak, ami együttesen és átlagosan ebben a körben 15-23% közötti bérfejlesztést jelent,
    - az ennél magasabb fizetéseknél jellemzően nem emelik a béreket, mert ott így is 5-23% közötti nettó béremelkedés megy végbe.


Az új szuperbruttó minimálbér a fentiekkel összhangban 2009-től 113 ezer forint lesz.


A bérek alakulása néhány kitüntetett értéknél
(ezer forintban) *Váltópont: az a jövedelemszint, ahonnan kezdve a szuperbruttósítás és a közteherváltozások együttes nettó kereseti hatása pozitív.

A szuperbruttósítást törvény írja elő és a törvény az így számított bérre vonatkoztatja a bércsökkentés tilalmára vonatkozó Munka Törvénykönyve előírásokat. Az alacsony béreknél az adóbázis szélesítését ellensúlyozó béremelés teljes végrehajtását a munkaadók vállalják magukra egy ÉT egyezség alapján, ennek megvalósításához a normatív feltételeket rögzítő pályázati rendszer keretében támogatást kaphatnak.

A bruttósítás korrekt végrehajtását ezen pályázat keretében ellenőrzik, de más állami pályázatokon, közbeszerzési eljárásokban való részvételnek is feltétele lesz a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte (amibe beleszámít a bruttósítás korrekt végrehajtása is).

A javaslat hatásainak összefoglalása 

1. A GDP arányos adóterhelés 2009-ben 1-1,5 százalékponttal csökken, s a mérséklődés folytatható.

2. A gazdaságra erős fehéredési nyomás nehezedik, az adóbázis szélesedik. Csökkennek a foglalkoztatás közterheinek átlagos és marginális kulcsai. A bérarányok változnak.

3. A közteherviselés igazságosabbá válik az eddigi adóelkerülők terhei emelkednek, de reális lehetőséget kapnak jövedelmük legális növelésére, a dupla minimálbér alatt kereső alkalmazottak nettó bére (a jelentős 2009. évi béremelés hatására) legalább 5 százalékkal nő, a dupla minimálbér és az átlagbér kétszerese közötti keresetű alkalmazottak nettó bére (béremelés nélkül) 5-23 százalékkal nő, az átlagbér kétszerese és négyszerese közötti keresetűek nettó bére 10-24százalék-kal, az e felettieké 5-15 százalékkal emelkedik (szintén béremelés nélkül).

4. A jelentősen csökkenő marginális közteher-kulcsok erős serkentő és gazdasági növekedés-gyorsító hatást fejtenek ki, különösen a közepes és magasabb képzettségű munkakörökben.

5. A közteherviselési rendszer sokkal egyszerűbbé válik, az adók-járulékok száma mérséklődik, az adókulcsok csökkennek, az adóalapok egységesednek, a kivételek és a kedvezmények ritkulnak. Az alkalmazottak közel 90 százaléka számára lényegében minden 100 forint bruttó bérből 50 forint közteher, 50 forint nettó bér!

6. A vállalkozások teljes bérköltségének hányada az árbevételben az átálláskor csökken és dinamikájában is alacsonyabb a korábbinál. Hosszabb távon az adócsökkentés jövedelmi hatásai megoszlanak a munkavállalók és a munkaadók között.

7. A gazdaság nemzetközi versenyképessége javul, dinamikus felzárkózási esélyei erősödnek.