A fogyasztás stagnálása, a beruházások jelentős visszaesése és a célszinthez közeli költségvetési pálya együttesen a GDP csökkenését eredményezi az idei évben. Jövőre ismét bővülhet a gazdaság, az infláció viszont érdemben meghaladja a három százalékot. A 2013-ra vállalt hiánycél megvalósításához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.

A nettó export pozitív GDP-hozzájárulása és a beruházások jelentős csökkenése mellett a fogyasztás stagnált a második negyedévben. Ez utóbbi a vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adatokkal és a háztartások fogyasztássimításával magyarázható, továbbá azzal, hogy az erősödő árfolyam miatt mérséklődtek a törlesztőrészletek. A szigorú költségvetési politikával összhangban jelentősen csökkentette a GDP-t a közösségi fogyasztás, illetve a természetbeni juttatás visszaesése. Bár a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedett a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan a szociális ellátórendszer átalakítása révén az aktívak köre is bővült, ezért a munkanélküliség szintje nem változott érdemben. A versenyszférában tapasztalt bruttóbér-növekedés elsősorban az adminisztratív intézkedésekkel (minimálbér-emelés, elvártbér-emelés) magyarázható, a nemzetgazdaság egészében azonban a bővülés üteme részben a közmunkaprogramok hatása miatt már nem éri el az inflációt.

Idén egy százalékkal csökken a  GDP, jövőre nő

A Századvég prognózisa szerint az idei évben egy százalékkal csökken a GDP, míg jövőre hasonló mértékben (0,9 százalékkal) bővül a gazdaság. Arra számítunk, hogy külkereskedelmi partnereinknél emelkedik a kereslet, emellett az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához. A fogyasztás szintje előrejelzésünk szerint idén nem változik érdemben, ami a csökkenő rendelkezésre álló jövedelem mellett a mérlegalkalmazkodás ütemének lassulását eredményezi. A beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett arra számítunk, hogy a Munkavédelmi Akcióterv hatása nélkül a foglakoztatás nem bővül tovább.

A 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirektadó-emeléseknek (pl.: tranzakciós adó) az inflációnövelő hatása. Ezzel összefüggésben a kutatók úgy látják, hogy a jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra.

Nincsenek meg a  forrásai a Munkahelyvédelmi tervnek

Nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónemből (eva, társasági adó) elmaradást várunk, a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várunk.

Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. Véleményünk szerint a 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv) finanszírozása azonban megoldást igényel. Emiatt úgy ítéljük meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne - írják a Századvég elemzői.

A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez a nemzetközi pénzügyi feszültségek enyhe oldódása mellett a hazai folyamatok is hozzájárultak. A jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMF-EU tárgyalások megkezdése is segítette a CDS-felár csökkenését, a forint erősödését és az állampapírok hozamainak mérséklődését. A magyar pénzügyi eszközök megítélését várakozásaink szerint a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett elsősorban az IMF-EU tárgyalások alakítják majd.

 

A Századvég előrejelzése 2013-ra
201120122013
GDP változása1,6-10,9
Háztartások kiadásai0,1-0,3-0,1
Beruházások-5,5-4,9-1,4
Kivitel8,52,25,6
Behozatal6,60,44,4
Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró)7,17,69,1
Infláció3,95,74,3
MNB-alapkamat az év végén76,756,5
Munkanélküliségi ráta éves alakulása10,81111,2
Bruttó átlagkereset változása (%)5,24,55,1
Folyó fiz. Mérleg a GDP százalékában1,422,7
Az államháztartás hiánya a GDP-százalékában4,2-2,7-3,4
Forrás: Századvég Gazdaságkutató