A két neves közgazdász a Szabadságért Alapítvány "Lesz-e liberális gazdaság Magyarországon" című rendezvényén a rendszerváltás óta eltelt időszak folyamatait, illetve a mostani gazdasági kilátásokat elemezte.

Chikán Attila úgy vélte: Magyarország komoly versenyképességi hátrányba került az elmúlt években a szomszéd államokkal való összehasonlításban, de a különböző világranglistákat tekintve is. Igaz, véleménye szerint a lecsúszás már korábban, a 2000-es évek elejétől elkezdődött és nem sikerült megtalálni annak a módját, hogyan állítsuk meg a lemaradást. Elmondta, most már nem a visegrádi államokkal, hanem Romániával és Bulgáriával versenyzünk.

Surányi György szerint is komoly hátrányba került az ország a makrogazdasági szempontokat tekintve Lengyelországgal, Csehországgal, illetve Szlovákiával szemben.

Elmondta: évek óta talán csak a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg adataira, többletére lehet az ország büszke, e mögött azonban az alacsony fogyasztás és a beruházások alacsony szintje húzódik meg.

Kiemelte: a régióban Magyarország az egyedüli állam, ahol 2007 óta csökken a beruházási ráta, ami tartósan negatívan hat majd az ország gazdaságának növekedésére, "ez bekorlátozza Magyarország lehetőségeit."

Mindketten élesen bírálták a rezsicsökkentést, mint tartós folyamatot. Surányi György szerint a rezsicsökkentés jelenlegi formája annak kedvez, aki minél több energiát fogyaszt, ráadásul "meglepetés dezinflációt" idéz elő, és ez a még korábban, mintegy 6-7 százalékos kamatokkal piacra dobott állampapírok reálkamatait is megemeli, áttételesen megemelve a költségvetés kiadásait.

Chikán Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az energetikai cégek elvesztik a bizalmat a magyar gazdaságban, s még a szükséges pótlólagos beruházásokat sem hajtják majd végre. A rezsicsökkentést a cégek közötti piaci versennyel kellett volna megvalósítani - mondta a professzor.