Az inflációhoz rögzített nyugdíjemeléseknél még erőteljesebb a béremelés üteme, amely hosszú távon a nyugdíjakat is emeli, hiszen a most jól keresők később nagyobb nyugdíjat kapnak. Míg a 2021-ben az átlagos öregségi nyugdíj 150 571 forint volt, ami a januári 5 százalékos emeléssel számolva már 158 100 forintra emelkedhetett. 2002-ben ugyanez a juttatás még 47 561 forint volt, vagyis az idei nyugdíj már 3,32-szor nagyobb lett. A bruttó átlagkereset viszont a 3,81-szorosára nőtt ugyanezen időszak alatt, ami növelte a különbséget - derül ki a VG számításaiból, melyeket a KSH adatai alapján végzett.

A nyugdíjak beragadását az okozza, hogy az Orbán Viktor vezette kormány 2010. után a korábbi, az átlagkereseteket is figyelembe vevő svájci indexálás helyett az inflációkövető emelési rendszerhez igazította a szabályozást, ami elvileg a vásárlóerő megőrzését segítené. Viszont ebben az időszakban jellemzően nagyobbak voltak a béremelések, mint az infláció.

Kapcsolódó

A nyugdíjak és bérek közötti különbséget még a 13. havi nyugdíj is csak kozmetikázni tudta. A különbségből lefaragott a 13. havi nyugdíj, amelynek az összegét 12 részre osztva, és hozzáadva a havi nyugdíjhoz, máris az jönne ki, hogy 3,6-szeresére nőttek a nyugdíjak 2002-höz képest.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint is az elmúlt éveket nézve az olló nyílásában az átlagbérek növekedésének volt nagy szerepe, hiszen a már nyugdíjban lévők nyugdíjának indexálásában az infláció játszik szerepet. De a foglalkoztatás emelkedése is fontos tényező a rendszerben.

Az elemzők nagy változást nem várnak a két érték közötti különbségben, maximum a jelenlegi inflációs környezet miatt a szétnyílás lassulását. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy látja a beinduló ár-bér spirál ellenére csökkenhet a reálbérek emelkedésének üteme, míg a nyugdíjakat várhatóan továbbra is korrigálni fogják az inflációval. Regős Gábor szerint is erre van esély, de a reálbérek várhatóan továbbra is dinamikusan növekedni fognak.

Varga szerint az csökkenthetné a differenciát, ha nyugdíjprémium-rendszerét is átgondolják.

„Alapvetően jó lenne a jelenlegi rendszer, azonban a gazdasági növekedés bizonyos szintje felett a nyugdíjprémium összege lehetne magasabb is. Nemzetgazdasági szempontból a nettó átlagkeresetek és az átlagos öregségi nyugdíjak arányának 60 százalékos szintre emelése lenne optimális a jelenlegi 51 százalékról, de ez nyilván egy többéves, hosszú távú folyamat lenne” – összegezte Varga Zoltán.