Az ügynök a biztosító alkalmazottja volt és jogában állt biztosítási termékeket közvetíteni. Az egyik ügyfele közölte vele, hogy kössön szerződést a nyaralójára, de mire az ügynök előkészítette az iratokat, az ügyfél Németországba távozott.

Az ügynök megkérdezte a főnökét, hogy mi a teendő ilyenkor. Azt a választ kapta, hogy a biztosítást egy konkrét ingatlanra - nem pedig személyre - kötik. Erre az ügynök a saját adatait írta be a nyaraló tulajdonos adatai helyére, majd továbbította a szerződést a biztosítóhoz, hogy az állítsa ki a kötvényt.

Mindez megtörtént, a tulajdonos fizette a biztosítási díjat, de egy szűk év múlva nem várt esemény történt: betörtek a nyaralóba és még tüzet is raktak benne. A kár 21 millió forint lett.

Jött a pofon

Amikor a tulajdonos jelentkezett a biztosítónál, az közölte, hogy nem fizet, mert a szerződés érvénytelen. Így került az ügy az elsőfokú bíróságra, amelyik fizetésre kötelezte a biztosítót. Az indoklás szerint az ügynök nem rendelkezett biztosítási érdekkel - nem az övé volt a nyaraló - ezért nem köthette volna meg a szerződést, viszont az ügynökéért a biztosító felelősséggel tartozik. Amennyiben a biztosító megfelelően képezte volna ki az ügynökét, akkor az meghatalmazást kért volna a nyaraló tulajdonosától és nem áll elő a probléma.

Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, a nyaralótulajdonos kára abban áll, hogy a kár bekövetkezésekor nem volt érvényes vagyonbiztosítási szerződése, a közvetítői műhiba miatt viszont a biztosítót felelősség terheli. A biztosító a saját felróható magatartásaként nem hivatkozhatott a nyaraló "lakott" megjelölésére sem, mivel megfelelő képzés és utasítás esetén, az érdekében eljáró ügynök az ajánlat ezen rovatát is megfelelően töltötte volna ki.

Újabb pofonok

A biztosító fellebbezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a biztosító nem helytállási kötelezettséggel, hanem kártérítési felelősséggel tartozik a nyaraló tulajdonosával szemben.

A biztosító ebbe sem nyugodott bele és felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. A Kúria hosszú jogi fejtegetésének a része volt a következő: a szóban forgó biztosítási szerződés semmis (olyan, mintha meg sem kötötték volna), viszont a biztosító szerződésen kívüli károkozás címén kell hogy feleljen. Magyarul: fizetnie kell.

(Képünk illusztráció.)