Az InfoRádió Jordán Lászlót, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatóját kérdezte. Elsőként 2012-ben észlelték a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát Magyarországon, elsősorban az autópályák pihenői mentén, tehát nagy valószínűséggel a turistaforgalomnak, illetve a behozott gyümölcsöknek, azoknak eldobált maradványainak köszönhetően terjedt el a faj.

A gyümölcsmuslica elsősorban abban különbözik a korábban ismert fajoktól, hogy nemcsak a beteg, sérült, esetleg rothadó gyümölcsbe, hanem az egészséges, érőfélben lévő, vagy már érett gyümölcsben is lerakja a petéit.

Kapcsolódó

A rovar minden bogyósgyümölcsöt, köztük is leginkább a málnát és a szamócát támadja meg, legkevésbé az alma és a körte van kitéve a veszélynek, bár már ezek esetében is jeleztek kártételt

Idén a rovar számlájára írható károk időben és térben eltérően jelentkeztek, tehát voltak olyan területek, ahol hatalmas károkat okozott, másutt viszont kevésbé jelent meg. Sokat számított az időjárás, ugyanis ez a muslica nem kedveli a szárazságot, hőhullámokból és aszályos időszakokból pedig több is kijutott az idén.

A foltosszárnyú muslica képes a termés 80, de akár a 100 százalékát is elpusztítani, ilyen mértékű kárról idén azonban nem érkezett jelzés Magyarországról.

Ami a védekezést illeti, van rá mód, azonban nagyon nehéz, miután az érő félben lévő gyümölcsöt támadja meg, és csak nagyon rövid idő áll rendelkezésre a beavatkozás és a betakarítás között, márpedig figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, aminek a betakarításig el kell telnie.