A harmadik negyedévben mindössze 32 milliárd forinttal nőtt az adósság, mivel a forint erősödése 60 milliárd forinttal csökkentette a nettó hitelfelvételből eredő 92 milliárd forintos növekményt. Az előző negyedévi 906 milliárd forintos növekedésből 507 milliárdot a forint gyengülése okozott.

Június és szeptember vége között a forint minimálisan erősödött, 0,5 százalékot az euróval és 1,3 százalékot a dollárral szemben, és alig érzékelhető 0,016 százalékkal értékelődött fel a jennel szemben is.

Az államháztartás nettó tartozása 22 955 milliárd forint volt, a GDP 69,1 százalékára csökkent szeptember végére a június végi 69,7 százalékról.

Az adósság harmadik negyedévi mérsékelt emelkedését segítette, hogy az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP 0,8 százalékának megfelelő 70 milliárd forintos többletet mutatott és a szeptember végéig tartó négy negyedévben is mindössze 198 milliárd forint, a GDP 0,6 százalékával egyenlő finanszírozási igényt támasztott a pénzügyi számlák módszertana szerint.

A harmadik negyedévében a központi kormányzatnál 1 milliárd forint többletet számolt az MNB. Elemzésben a jegybank arra is rámutat, hogy a negyedév során számottevően növekedtek a követelések az Európai Unióval szemben és kisebb mértékben átrendeződtek a központi kormányzat betétei: csökkent a jegybanknál tartott állomány és a hitelintézeti betétek növekedtek.

A központi kormányzat kötelezettségei terén kis mértékben növekedett a rövid lejáratú értékpapír állomány: a háztartások kiugró mértékű kincstárjegy-vásárlásának hatását részben ellensúlyozta más szektorok, elsősorban a pénzügyi vállalatok, értékpapír-visszaváltása. A hosszú lejáratú értékpapírok állományának növekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki a harmadik negyedév során: a belföldi szereplők, elsősorban a pénzügyi vállalatok, jelentős államkötvény vásárlást bonyolítottak le, amit részben ellensúlyozott a külföldi tulajdonban lévő kötvények előző negyedévekhez hasonló nagyarányú visszavásárlása. A hiteladósságban is mind a belföldi, mind a külföldi hitelek nagymértékű törlesztése valósult meg, így hosszú lejáratú hitelállomány jelentősen csökkent.

A háztartások pénzügyi helyzetének javulása a harmadik negyedévben 472 milliárd forintot, a GDP 5,5 százalékának megfelelő összeget tett ki. A nettó pénzügyi megtakarítás alakulását a pénzügyi eszközök előző negyedévinél kisebb mértékű bővülése és a tartozások nagyobb csökkenése határozta meg. A harmadik negyedévben a háztartások pénzügyi helyzetére hatással volt, hogy megkezdődött a Quaestor-károsultak kártalanítása, és ezzel növekedhetett a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya - állapította meg jelentésében az MNB.