A mai napon a közép-kelet-európai régióban elsőként bocsátott ki kínai devizában, jüanban államkötvényt Magyarország. A kínai-magyar kapcsolatok a pénzügyi területen is erősödnek a kibocsátással - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium meghívójában.

A jüankötvény kibocsátásának folyamata szerdán gyorsult fel, amikor hivatalosan is mandátumot kapott a Bank of China a tranzakció megszervezésére. Ezt követően csütörtök reggel nemzetközi hírügynökségek jelentették, hogy jüanban 6,5 százalék körül lehet a hároméves kötvények hozama.

Az ÁKK az idén januárban jelentette be, hogy Magyarország befektetők toborzásával bízta meg a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához.  Varga Mihály a múlt év végén a Reuters hírügynökségnek adott interjúban nagyon fontosnak nevezte egy jüanban denominált kötvény kibocsátását a tavaly novemberben Kínával kötött megállapodásnak megfelelően. A kibocsátás felső határát 3 milliárd jüanban (455 millió dollár) jelölte meg akkor. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója december közepén azt közölte, hogy Magyarország az idén összesen 312 milliárd forint értékben tervez devizakötvényt kibocsátani.

Elsőként Nagy-Britannia bocsátott ki jüanban (renminbi, RMB) denominált szuverén kötvényt.