"Míg az idei rangsorban több európai ország és egyetem nagyszerű sikert könyvelhet el, a kontinens politikai légkörében zajló változások nagy károkat okozhatnak a felsőoktatási rendszereiben a következő években. Nagy-Britannia és egész Európa egyetemeinek vesztesége lesz, ha a brexitnek köszönhetően visszaszorul a páneurópai mobilitás és kutatási együttműködés, miközben a szélsőjobboldali populizmus felemelkedése már most hatással van az egyetemek kutatási szabadságára olyan országokban, mint Magyarország. Ezek együttes hatásai, valamint Ázsia versenyképessége nagy nyomás alá helyezi majd az európai egyetemeket a következő 12 hónapban" - írja a kiadványban Ellie Bothwell, a rangsor szerkesztője a Qubit szerint.

A Semmelweis Egyetem 401-500. helyen végzett a rangsorban, ezzel megőrizte korábbi helyét, bár a részeredményekben javítani tudott. A listán több mint 1250 egyetem szerepel, a bekerült hét magyar felsőoktatási intézmény közül a Semmelweis Egyetemet sorolták a legjobb helyre.

Kapcsolódó

A hazai felsőoktatási intézmények közül a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A 801-1000. közötti helyre sorolták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Debreceni Egyetemet, míg a Budapesti Corvinus Egyetem az 1001+ kategóriába került.

A világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, a kutatás, az idézettség, az ipari bevételek és a nemzetközi orientáció. A Semmelweis legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami a külföldi hallgatók és oktatók arányának és a nemzetközi együttműködésben született publikációknak köszönhető, de a többi mutató területén is sikerült javítania eredményein az intézménynek az előző évhez képest - olvasható az ELTE közleményében, amelyet az Index idéz.

A világranglista első három helyezettje a brit Oxfordi Egyetem és Cambridge-i Egyetem, illetve az amerikai Stanford.

Képünk forrása: Shutterstock