A kullancsok számos, emberre veszélyes kórokozót hordoznak, az általuk terjesztett egyik legismertebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitis Közép-Európában a leggyakoribb, kullancsok által terjesztett, vírusos betegség. Szakemberek szerint a kullancsencephalitis ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a leghatékonyabb védekezési mód, de arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltások beadását a kullancsszezon kezdete előtt, lehetőleg még a tél végén meg kell kezdeni.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többen kezdik meg időben a védekezés kialakítását, és már februárban beadatják a vakcina első adagját - mondja  Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Aki időben ki akarja alakítani a védettséget, annak legkésőbb március második felében be kell adni az első oltást, majd egy hónap múlva a másodikat. Így már április végére megszerezhető a védettség. A harmadik részoltást újabb 5-12, illetve 9-12 hónap elteltével adjuk be, ez az oltóanyagtól függ.

Kapcsolódó

Az ismétlő oltások beadásáról sem szabad elfeledkezni, hiszen ezek teszik lehetővé a hosszú távú, magas fokú védelmet.

A védekezés azért is fontos, mert kullancsokkal ma már nemcsak az erdőt járva, hanem a városokban, parkokban, játszótereken, családi házak kertjében, magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken is találkozhatunk, minden ötödik kullancscsípés ma már városi környezetben történik.

Járványügyi szakemberek külön felhívják a figyelmet Ausztriára, ahol a kullancsencephalitis  előfordulása a vakcinációs kampány bevezetése,  azaz 1981 előtt a legmagasabb volt Európában. 2007-re azonban már a lakosság 88 százaléka kapott védőoltást, és a fertőzések száma drasztikusan lecsökkent. 2000 és 2011 között az oltásnak köszönhetően 4000 megbetegedést sikerült megelőzni. Ezzel szemben Magyarországon csupán a lakosság harmada oltott a Világgazdaság cikke szerint.