Több százmilliárd forintos kockázatot jelenthet az egyenlegcél alakulására a költségvetési maradvány nem egyenletes keletkezése és felhasználása az egyes évek között, ám az elmúlt években számos kedvező körülmény segítette a hiánycélok teljesülését - írta legfrissebb elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amit az MTI idéz.

A hivatal honlapján szerdán közzétett tanulmány rámutat arra, hogy a költségvetési maradványok képződése és az előirányzatok módosítása az állam gazdálkodásának természetes jellemzője, de a maradványok keletkezésének és felhasználásának különbsége jelentősen befolyásolja a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét.

Kapcsolódó

Kiemelték, hogy a költségvetési gazdálkodás kiszámíthatóságát ronthatja a kormányzati beavatkozás (előirányzatok zárolása vagy törlése, előirányzatok közötti átcsoportosítás), kockázatos lehet a kiadásokat növelő, bevétellel nem fedezett előirányzat-módosítás.

Ide-oda tologatták a forrásokat

A 2012-2015. évi zárszámadások adatait vizsgálva megállapították, hogy az egyes költségvetési években a költségvetés főösszegéhez képest jelentős volt az előirányzat-módosítás és a maradvány felhasználása, de a vizsgált időszak nagy részében a költségvetési egyenleg kedvezőbben alakult az előirányzottnál. Bár 2015-ben a maradványok felhasználása több mint 200 milliárd forinttal magasabb volt és emiatt jelentősen nőtt a hiány, a vizsgált években a felelős költségvetési politika és kedvező gazdasági folyamatok is segítették a kockázatok csökkentését és a kívánt egyenlegcél teljesülését.

A vizsgált időszakban - az államadósságkezelést kivéve - valamennyi fő funkció esetében nőttek a kiadások: a legtöbb forrás a jóléti funkciókra jutott, majd sorrendben a gazdasági és az állami működési funkciók, végül az államadósság-kezelés következett. Arányait tekintve 2014-től csökkentek az állami működési funkciók, míg a jóléti és a gazdasági funkciók aránya emelkedésnek indult - írta az MTI az ÁSZ-ra hivatkozva.

Feddés a költségvetési szerveknek

Az ÁSZ azt javasolta, hogy a kormányzat folyamatosan ellenőrizze az előirányzatok teljesítését és - amennyiben erre év közben szükség van - a módosításról úgy döntsön, hogy figyelembe veszi a pénzforgalmi egyenlegre gyakorolt hatásokat.

A következő évben felhasználható maradványok keletkezését indokolt volna a szükséges minimumra csökkenteni, a költségvetési szerveket pedig az előirányzatok elköltése helyett a közfeladatok gazdaságos és hatékony teljesítésére kell ösztönözni - fogalmazták meg kritikájukat a számvevők a kormánnyal szemben.

Az ÁSZ MNB-vel kapcsolatos megállapításairól itt olvashat.